Feladat: 2012. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2013/február, 72. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Matematika, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd), Oszthatóság, Kettes alapú számrendszer
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2013/február: 2012. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

(a) Indirekt bizonyítunk: tegyük fel, hogy létezik 5 egymást követő, érdekes pozitív egész szám. Ezen számok közt bizonyosan van két olyan egymást követő szám (mondjuk n és n+1), hogy az n szám 2-es számrendszerbeli felírása 01-re végződik: n=...012. Ekkor az (n+1)=...102, ezért E(n)=E(n+1). Mivel n és n+1 egyaránt érdekesek, E(n)n és E(n)=E(n+1)n+1 miatt E(n)(n+1)-n=1 teljesül, tehát E(n)=1. Ezért n=...012-ből n=1 következik. Ekkor ugyan n+1=2 még érdekes, de n+2=3 már nem az, tehát nem létezik 5 egymást követő érdekes pozitív egész szám. (Negatív számokat is megengedve létezik öt egymást követő érdekes szám: -2, -1, 0, 1, 2.) Egyúttal azt is igazoltuk, hogy ha az n, n+1, n+2 és n+3 pozitív egészek mindegyike érdekes, akkor az n=...102.
(b) A fenti bizonyításból kitűnik, hogy ha olyan n-t keresünk, amire az n, n+1 és n+2 számok mindegyike érdekes, akkor n+2=...002 vagy n+2=...012. Foglalkozzunk azzal az esettel, amikor n+2=...002. Sőt: tegyük fel, hogy

n+2=...100002,
azaz n+2 osztható 16-tal, de 32-vel nem.
Legyen a:=E(n+2). Ekkor n+1=...011112 és n=...011102, tehát
E(n+1)=a+3, E(n)=a+2, így a+2n és a+3n+1, valamint an+2. Ezért olyan (minél kisebb) a-t keresünk, amire az a, a+2 és a+3 számok közül legfeljebb csak a-nak és (a+2)-nek lehet 1-nél nagyobb közös osztója, és az sem lehet több 2-nél. Éppenséggel az a=2 ilyen szám, ahhoz azonban, hogy ez megoldást adjon, az kellene, hogy a+2=4n teljesüljön, ahol n+2=10...0100002. Ez pedig lehetetlen, ugyanis n=...102. Ezért a következő lehetőséggel, a=4-gyel próbálkozunk. Ekkor n+2=2t1+2t2+2t3+24, ahol t1>t2>t3>4. Az n és n+1 érdekességéből adódnak a E(n)=6n és E(n+1)=7n+1 feltételek.
Az x:=n+2-16=n-14=2t1+2t2+2t3 jelölést bevezetve azt kapjuk, hogy x6(mod7), x4(mod6) teljesül, és t3>4 miatt x0(mod32). Ennek a kongruenciarendszernek kell tehát olyan x=2t1+2t2+2t3 alakú megoldását keresnünk, amelyre t1>t2>t3>4. Nem nehéz megoldani a szimultán kongruenciarendszert sem (az x4(mod6) helyett x1(mod3) kongruenciát használva), de az ujjainkon számolva is célt érünk. A két első kongruencia az x34(mod42) kongruenciával ekvivalens. A t3>4 feltétel azt jelenti, hogy 25x, tehát az x=34+42k alakú számok közül csak 160, 160+4216=832, ... jön szóba. A 160=101000002 még nem jó, de a 832=11010000002 már igen. Tehát n+2=29+28+26+24=848 és valóban: az n=846=11010011102 választással E(846)=6846, E(847)=7847 és E(848)=4848.
A most talált érdekes számhármas segítségével pedig úgy kaphatunk végtelen sok megoldást, ha észrevesszük, hogy 326-1 és 726-1, tehát
m(j)=29+6j+28+6j+26+6j+24
választással
E(m(j)-1)=7m(j)-1=(26j-1)832+847
és
E(m(j)-2)=6m(j)-2=(26j-1)832+846.
(Az E(m(j))=4m(j) pedig nyilván teljesül.)
 

Megjegyzések. 1. A (b) rész megoldásához nem tartozik hozzá, hogyan is találtuk meg a végtelen sok példát. Természetesen az is teljes értékű megoldás, ha valaki csak az utolsó bekezdésben megadott számhármasokra bizonyítja be, hogy azok érdekes számokból állnak. (Utóbbit nem nehéz megtenni). Természetesen a mintamegoldásban egyúttal azt is jelezni kívántuk, hogyan lehet találni ilyen számhármasokat.
2. A (b) rész megoldásának elején miért csak azt vizsgáltuk, ha n+2 bináris alakjában a két utolsó 0 előtt még két 0 áll? Nos azért, mert ha n+2=...1002 lenne, akkor n+1=...0112 és n=...0102, vagyis E(n)=E(n+2)(n+2)-n=2, tehát n+2=2t+4 és 3n+1=2t+3, ami lehetetlen.
Hasonlóan, ha n+2=...10002, akkor n+1=...01112, n=...00102, így a=E(m) jelöléssel E(n+1)=a+2 és E(n)=a+1-nek adódik, ám ez a mintamegoldásbelinél nagyobb a-ra vezet. (Egyébként van ilyen megoldás is, ezek legkisebbike n+2=2360=211+28+25+24+23, ahol tehát a=4 és 62358=1001001101102, 72359=1001001101112 és 52360=1001001110002.)
3. Ha a (b) részben az n-et n=...112 alakban keresnénk, akkor hasonló gondolatmenettel még kisebb megoldást is találnánk: n=623-ra 7623=10011011112,
4624=10011100002 és 5625=10011100012. Innen pedig 7212-1 és 5212-1 miatt kapunk végtelen sok (m(j)-1,m(j),m(j)+1) érdekes hármast, ahol m(j)=29+12j+26+12j+25+12j+24.
4. A feladat (a) részét kiegészítő természetes kérdés persze úgy hangzik, hogy a pozitív egészek között előfordul-e vajon végtelen sokszor négy egymást követő érdekes szám. A válasz igenlő: a legkisebb ilyen négyes a
66222=11000010011102,76223=11000010011112,46224=11000010100002és56225=11000010100002.


Innen a fentiekhez hasonlóan kaphatunk végtelen sok m(j)-2, m(j)-1, m(j), m(j)+1 érdekes számnégyest, ahol m(j)=212+12j+211+12j+26+12j+24. A 6222 szám megtalálása pontosan ugyanolyan lépésekkel történhet, mint a 846 vagy a 623 számoké, csak valamivel több számolást (és így több időt) igényel, további említést érdemlő ötletre azonban nincs szükség. Ez hát a magyarázata annak, hogy a bizottság a feladat (b) részében a természetesen adódónál egy könnyebb kérdést tűzött ki.
5. A (b) részben használt ötletek nélkül is nagyon könnyen látható, hogy végtelen sok olyan n van, amire n és n+1 is érdekes. Ugyanis minden n=2t+4 jó, ahol t>2 páros, hiszen E(2t+4)=22t+4 és E(2t+5)=32t+5. Vannak példák páratlan n-nel is, a legkisebb az n=115=11100112.
6. Az b alapú számrendszerben a feladatbelihez hasonlóan definiált számokat a szakirodalom b-Niven számokként említi. A 10-Niven számokat röviden Niven-számoknak (vagy Harshad-számoknak) hívják. Helen Grundman publikálta 1994-ben, hogy legfeljebb 2b egymást követő b-Niven szám létezhet, és Cai bizonyította 1996-ban, hogy végtelen sokféleképp található 4 egymást követő 2-Niven szám, illetve hogy a 3-Niven számok között is végtelen sok egymást követő hatos lép fel. Tudható még, hogy az egymást követő nem-Niven számok sorozata tetszőlegesen hosszú lehet, illetve hogy hány (10-)Niven szám van x-ig (DeKoninck‐Doyon tétele
 
szerint aszimptotikusan cxlogx, ahol c=1427log101,1939).