A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Vizsgáljuk pl. a függvényt. | | a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenség szerint. tehát konvex függvény, de ugyanez igaz bármely -től különböző pozitív a szám hatványára is, mert egész hasonlóan A logaritmus függvényre, ha és pozitív, | | tehát a tízes alapú logaritmus konkáv függvény. Itt az első lépésben kihasználtuk azt is, hogy az függvény értéke csökken, ha csökken. Ez csak -nél nagyobb alapszámú logaritmusra igaz, így ha | | ha viszont , akkor | |
A logaritmus függvény tehát -nél nagyobb alapszám esetén konkáv, -nél kisebb alapszám esetén viszont konvex. A bebizonyított egyenlőtlenségek egyik következménye, hogy a függvényre teljesül a súlyozott Jensen-egyenlőtlenség tehát, ha , , és pozitív és , akkor | |
Miután értéke csökkenő -szel csökken, így ugyanilyen egyenlőtlenség áll azok közt a számok közt is, amiknek a bal-, ill. jobboldal a logaritmusa: | |
A baloldalon a két szám súlyozott számtani közepe áll, a jobboldalt nevezzük a súlyozott mértani középnek; (ha , akkor éppen a közönséges mértani közepet kapjuk). Azt kaptuk tehát, hogy két szám súlyozott számtani közepe nagyobb az ugyanazon súlyokkal súlyozott mértani középnél. Ha a többtagú súlyozott Jensen-egyenlőtlenséget írjuk fel, akkor ugyanígy kapjuk, hogy akárhány szám súlyozott számtani közepe mindig nagyobb az ugyanazokkal a súlyokkal súlyozott mértani középnél. Ezeket bizony nem volna könnyű a fenti tétel igénybevétele nélkül közvetlenül igazolni. Ha a nyert egyenlőtlenséget az , számokra írjuk fel, akkor azt kapjuk, hogy | | vagyis | |
A jobboldali mennyiséget nevezzük súlyozott harmonikus középnek. A súlyozott mértani közép tehát a súlyozott számtani és a súlyozott harmonikus közép közé esik. |