|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Jelöljük a homokóra teljes magasságát -val. A homokóra megfordítása után idő elteltével a felső térfélből tömegű homok pergett át az alsóba, így az alsó térfélben magasságú homokhenger alakult ki. Hasonlóképp, a felső tárolóban maradt tömegű homokoszlop teteje a homokóra aljától mérve magasságban lesz, az alja pedig mindvégig magasságban marad. Mivel a homok alakját közelíthetjük hengerekkel, az egyes térfelekben lévő homokmennyiség tömegközéppontja (a homokóra aljához viszonyítva) rendre magasságban lesz. Ezek szerint a homokóra tömegközéppontjának helyzete időpillanatban | | amit alakban is felírhatunk, ahol | | Felismerhetjük, hogy a tömegközéppont mozgása egyenletesen gyorsuló mozgás, amelynek pillanatnyi sebessége A tömegközéppont mindvégig lefele mozog, hiszen , de mivel , a tömegközéppont függőlegesen felfelé gyorsul. Az egész rendszer lendülete a tömegközéppont sebességének és az össztömegnek a szorzata: Az érzékeny mérlegre állított, még ,,működő'' homokórára függőlegesen lefelé nehézségi erő, függőlegesen felfelé pedig a mérleg által kifejtett súlyerő hat. A rendszer mozgásegyenlete: , ahonnan a relatív súlynövekedés | | A működő homokóra súlya tehát 0,0014 ezrelékkel nagyobb, mint a már ,,lejárt'' homokóráé.
| Téglás Panna (Selye János Gimn., 12. évf.) Révkomárom, Szlovákia |
|
|