A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen a kétféle anyag relatív dielektromos állandója és . Tudjuk, hogy ha egy kapacitású kondenzátort egyenletesen kitöltünk relatív dielektromos állandójú anyaggal, akkor a kapacitás -re változik. Ebben az esetben az elrendezés felfogható két párhuzamosan kapcsolt kondenzátorként, melyek egyike , másika relatív dielektromos állandójú anyaggal van kitöltve, hiszen ott is az egyik és másik oldalon lévő fegyverzetek külön-külön össze vannak kötve egymással, és így ekvipotenciálisak, éppen úgy, mint a mi esetünkben. Az így kapott két kondenzátor fegyverzetének területe feleakkora, mint az eredetié, és a kitöltő szigetelőanyagot is figyelembe véve kapacitásaik | | Az eredő kapacitás párhuzamos kapcsolásnál ezek összege: | | Ezek szerint a relatív dielektromos állandók számtani közepével szorzódik meg az eredeti kapacitás. Az is könnyen belátható, hogy ha más arányban osztják fel az egyes szigetelők a kondenzátor térfogatát, akkor szorzótényezőnek a súlyozott számtani közepet kapjuk. Ebben az esetben a kétféle szigetelőanyagot elválasztó felület pontjai ekvipotenciálisak, hiszen a határfelület síkja párhuzamos a fegyverzetekkel. Ha ide két, vezetékkel összekötött, vékony fémlapot rakunk, attól nem változik meg az elektromos tér szerkezete, így sem a töltéselrendeződés, sem az eredő kapacitás nem változhat meg. Így két, különböző szigetelővel kitöltött kondenzátor soros kapcsolását kapjuk. A két új kondenzátor fegyverzetei közti távolság az eredeti érték fele, így a szigetelőanyagok jelenlétét is figyelembe véve a kapacitásuk | | Az eredő kapacitás soros kapcsolásnál: | | Ilyenkor tehát a dielektromos állandók harmonikus közepével szorzódik meg az eredeti kapacitás. Ha a kétféle szigetelőanyag nem fele-fele arányban osztja fel a kondenzátor térfogatát, akkor súlyozott harmonikus középként kapjuk meg az eredő kapacitást.
Tóth Ábel (Budapesti Fazekas M. Gyak. Ált. Isk. és Gimn., 12. évf.) |