A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Két dobozból veszünk ki ellenállásokat. Mivel egy-egy dobozban 5 ellenállás van, a választási lehetőségek száma mindkét esetben . Soros kapcsolás esetében az ellenállások összeadódnak. A 2 k-os eredő csak egyféleképpen kapható meg: ha mindegyik dobozból 1 k-os ellenállást veszünk ki. Ugyanez a helyzet a 10 k-os eredménnyel, az csak esetén valósítható meg. Ezek valószínűsége (a kedvező lehetőségek száma osztva az összes lehetőség számával): (A -vel jelölt valószínűség indexe a soros eredő kiloohmban mért értékére utal.) A 3 k-os eredőre már két lehetőségünk van ( vagy ). A 9 k-os eredő ellenállás is kétféleképpen állhat elő ( vagy ), ezek valószínűsége tehát A 4 k-os eredőhöz háromféle választás vezethet ( vagy vagy ), és ugyancsak háromféleképpen állhat elő a 8 k-os eredő ( vagy vagy ). Ezek valószínűsége: Hasonló módon kapjuk, hogy és végül (mivel 6 k-os eredő ötféleképpen állítható elő) Így valóban minden lehetőséget figyelembe vettünk, hiszen | |
Párhuzamos kapcsolás esetében az eredő ellenállás a kapcsolás bármelyik ellenállásánál kisebb értékű. Az eredő ellenállás képlete: | |
A 30 k-os eredőt csak nála nagyobb értékű ellenállások párhuzamos kapcsolásával kaphatunk. Erre csak egyetlen egy lehetőség van: mindkét dobozból a 60 k-os ellenállást húzzuk ki. Ez jó választás, hiszen | | Eszerint a valószínűség: A 20 k-os eredőt csak a nála nagyobb, vagyis a 30 és/vagy a 60 kiloohmos ellenállásból kaphatjuk meg. Ez kétféleképpen valósulhat meg: | | és | | (A két egyforma ellenállás eredője vagy nagyobb, vagy kisebb lenne -nál.) A kérdéses valószínűség: Hasonló módon láthatjuk be, hogy
és végül A fenti esetek a -nál nem kisebb eredőjű kapcsolások mindegyikét tartalmazzák, így . Annak valószínűsége, hogy az eredő ellenállás -nál kisebb, a ,,hiányzó'' 40%-kal egyenlő: Endrész Balázs (Pápa, Türr István Gimn. és Koll., 12. évf.)
dolgozata felhasználásával
Megjegyzés: Az első esetben az ellenállások nagysága, a második esetben pedig az ellenállások reciprokának nagysága számtani sorozatot alkot. Ez tette lehetővé, hogy különböző ellenálláspárok eredője éppen ugyanakkorának bizonyuljon. (G. P.)
|