Feladat: 5216. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bokor Endre ,  Fekete András Albert ,  Sas Mór ,  Szabó László ,  Toronyi András 
Füzet: 2020/november, 496 - 498. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, I. főtétel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2020/március: 5216. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Mivel a tartály és a dugattyú is jó hőszigetelő, kívül pedig vákuum van, ezért az általunk végzett W munka a dugattyú megállása után két helyre kerülhet: növelheti a gáz belső energiáját és növelheti a dugattyú helyzeti energiáját.
Jelöljük a gáz kezdeti nyomását p0-lal, a kezdeti térfogatát V0-lal. A dugattyú tömege legyen m, keresztmetszete pedig A. Ekkor a dugattyú által a gázra kifejtett nyomás:

pdugattyú=mgA.

Kezdetben a dugattyú egyensúlyban volt, kívül pedig vákuum van, így
p0=pdugattyú=mgA.
Miután létrejött az új egyensúlyi helyzet, a gáz nyomása p1, a térfogata V1 és a hőmérséklete T1 értékekre változik. Mivel kívül még mindig vákuum van, ezért a gáznak ebben az új egyensúlyi helyzetben is csak a dugattyút kell tartania, tehát a gáz nyomása:
p1=pdugattyú=p0=mgA.
Az ideális gáz belső energiája:
Ebelső=f2pV,
ahol f a gázmolekulák szabadsági fokainak száma.
Miután a csillapodó rezgőmozgást végző dugattyú végül megáll, az általunk végzett W munka valamennyivel növeli a gáz belső energiáját. Mivel a gáz nyomása az új egyensúlyi helyzetben ugyanannyi, mint kezdetben volt, a gáz térfogatának meg kellett nőnie, vagyis a dugattyú megemelkedik, és emiatt a gravitációs helyzeti energiája is megnő.
A dugattyú megemelkedése az eredeti helyzetéhez képest legyen Δh. Ekkor a helyzeti energiájának növekedése
ΔEhelyzeti=mgΔh,(1)
a gáz belső energiájának növekedése pedig
ΔEbelső=f2Δ(pV)=f2p0ΔV,(2)
ahol ΔV=V1-V0=AΔh a gáz térfogatváltozása.
Az általunk végzett W munka a kétféle energiaváltozás összegével egyezik meg:
W=ΔEhelyzeti+ΔEbelső.(3)
Helyettesítsük be az (1) és (2) egyenleteket a (3)-ba, majd alakítsuk át:
W=mgΔh+f2p0ΔV=mgAAΔh+f2p0ΔV=p0ΔV+f2p0ΔV,
ami így is felírható:
W=(f2+1)p0(V1-V0)=(f2+1)(p0V1-p0V0).(4)

Használjuk fel az ideális gáz állapotegyenletét a kezdeti és az új egyensúlyi helyzetre.
p0V0=nRT0,(5)p0V1=nRT1,(6)
ahol R az egyetemes gázállandó. Helyettesítsük be (4)-be az (5) és (6) egyenleteket:
W=(f2+1)(nRT1-nRT0)=(f2+1)nR(T1-T0).
A tartályban levegő van, aminek f=5 a szabadsági foka, tehát:
T1=2W(f+2)nR+T0=2W7nR+T0.

Ez az eredmény akkor sem változik, ha a dugattyút ugyanennyi munkavégzéssel nem megemeljük, hanem lenyomjuk, hiszen a W>0 munka ekkor is csak a gáz belső energiáját és a dugattyú helyzeti energiáját növeli. (A tartály és a dugattyú jó hőszigetelő, ezért a rendszer nem ad le hőt, továbbá a külső térben nincs gáz, így annak mozgásba hozatalával és a mozgási energiájának esetleges megnövelésével sem kell foglalkoznunk.) Tehát a lenyomott dugattyú esetében ‐ a rezgések lecsillapodása után ‐ ugyanaz az egyensúlyi helyzet alakul ki, mint a megemelt dugattyúnál, vagyis
T1=2W7nR+T0
lesz a tartályban lévő levegő hőmérséklete az új egyensúlyi állapotban.
 
 Toronyi András (Budapest, Baár-Madas Ref. Gimn., 10. évf.)