A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel a tartály és a dugattyú is jó hőszigetelő, kívül pedig vákuum van, ezért az általunk végzett munka a dugattyú megállása után két helyre kerülhet: növelheti a gáz belső energiáját és növelheti a dugattyú helyzeti energiáját. Jelöljük a gáz kezdeti nyomását -lal, a kezdeti térfogatát -lal. A dugattyú tömege legyen , keresztmetszete pedig . Ekkor a dugattyú által a gázra kifejtett nyomás: Kezdetben a dugattyú egyensúlyban volt, kívül pedig vákuum van, így Miután létrejött az új egyensúlyi helyzet, a gáz nyomása , a térfogata és a hőmérséklete értékekre változik. Mivel kívül még mindig vákuum van, ezért a gáznak ebben az új egyensúlyi helyzetben is csak a dugattyút kell tartania, tehát a gáz nyomása: Az ideális gáz belső energiája: ahol a gázmolekulák szabadsági fokainak száma. Miután a csillapodó rezgőmozgást végző dugattyú végül megáll, az általunk végzett munka valamennyivel növeli a gáz belső energiáját. Mivel a gáz nyomása az új egyensúlyi helyzetben ugyanannyi, mint kezdetben volt, a gáz térfogatának meg kellett nőnie, vagyis a dugattyú megemelkedik, és emiatt a gravitációs helyzeti energiája is megnő. A dugattyú megemelkedése az eredeti helyzetéhez képest legyen . Ekkor a helyzeti energiájának növekedése a gáz belső energiájának növekedése pedig | | (2) | ahol a gáz térfogatváltozása. Az általunk végzett munka a kétféle energiaváltozás összegével egyezik meg: Helyettesítsük be az (1) és (2) egyenleteket a (3)-ba, majd alakítsuk át: | | ami így is felírható: | | (4) |
Használjuk fel az ideális gáz állapotegyenletét a kezdeti és az új egyensúlyi helyzetre.
ahol az egyetemes gázállandó. Helyettesítsük be (4)-be az (5) és (6) egyenleteket: | | A tartályban levegő van, aminek a szabadsági foka, tehát: | |
Ez az eredmény akkor sem változik, ha a dugattyút ugyanennyi munkavégzéssel nem megemeljük, hanem lenyomjuk, hiszen a munka ekkor is csak a gáz belső energiáját és a dugattyú helyzeti energiáját növeli. (A tartály és a dugattyú jó hőszigetelő, ezért a rendszer nem ad le hőt, továbbá a külső térben nincs gáz, így annak mozgásba hozatalával és a mozgási energiájának esetleges megnövelésével sem kell foglalkoznunk.) Tehát a lenyomott dugattyú esetében ‐ a rezgések lecsillapodása után ‐ ugyanaz az egyensúlyi helyzet alakul ki, mint a megemelt dugattyúnál, vagyis lesz a tartályban lévő levegő hőmérséklete az új egyensúlyi állapotban.
Toronyi András (Budapest, Baár-Madas Ref. Gimn., 10. évf.)
|