Tegyük fel, hogy húzás közben az állócsigák $x$-szel magasabbra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a csigák közötti kötél teljes hossza $6x$-szel rövidebb lesz, hiszen mind a 6 kötéldarab hossza $x$-szel csökken. Eközben a legfelső állócsigán $6x$ hosszú kötél halad át. A legalsó állócsigán $x$-szel kevesebb, $5x$, mert ez a csiga közben $x$-szel magasabbra is kerül. A (fentről számított) második állócsigán ugyanilyen okból $4x$, a második mozgócsigán $3x$, a harmadik állócsigán $2x$, a harmadik mozgócsigán pedig $x$ hosszúságú kötél halad át.
$a)$ A fordulatszám egyenesen arányos az áthaladó kötél hosszával és fordítottan arányos a sugárral, így a második mozgócsiga sugara $25\text{cm}\cdot \frac{3x}{5x}=15\text{cm}$, a harmadik, legfelső mozgócsigáé $25\text{cm}\cdot \frac{x}{5x}=5\text{cm}$, mert a fordulatszámaik megegyeznek. A második állócsiga sugara $15\text{cm}\cdot \frac{4x}{6x}=10\text{cm}$, a harmadik, legalsó állócsigáé $15\text{cm}\cdot \frac{2x}{6x}=5\text{cm}$, mert az állócsigák fordulatszáma is egymással megegyezik.
$b)$ A legfelső mozgócsiga 15-öt fordul percenként, sugara ugyanakkora, mint a legalsó állócsigáé, 5 cm, de azon egységnyi idő alatt kétszer olyan hosszú kötél halad át, úgyhogy fordulatszáma is szükségképpen kétszer akkora, 30 fordulat percenként.