A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a rugóállandót -vel, a kis test tömegét -mel, az ejtési magasságot pedig -val. A kis test akkor lenne egyensúlyban, amikor a rugó összenyomódása A lemezre eső kis test ,,átszalad'' az egyensúlyi helyzetén, és attól távolsággal mélyebben csökken csak a sebessége nullára. Ezután visszafelé is bejárja ugyanezt az utat, és a rugó nyújtatlan állapotánál válik el a kis test a lemeztől. A test mozgása harmonikus rezgőmozgás (annak egy részlete), a rezgés körfrekvenciája A rezgés amplitúdóját az energiamegmaradás törvénye segítségével határozhatjuk meg. Az másodfokú egyenlet pozitív gyöke: | |
A rugó megrövidülését (összenyomódását) a kifejezés adja meg (lásd az ábrát). A kis test mindaddig nem válik el a lemeztől, amíg , vagyis A fenti egyenlőtlenség az
| | intervallumon áll fenn, ami időtartamnak felel meg. Ennyi ideig marad tehát a kis test a lemezen.
Megjegyzés. A lemezen való tartózkodás idejét a rezgőmozgást végző test két állapotának fáziskülönbsége határozta meg. Ez a fáziskülönbség nem függ az időmérés kezdőpontjától, vagyis a rezgés kezdeti fázisától. Emiatt írhattuk le a rezgést egy fáziseltolódás nélküli koszinuszfüggvénnyel.
Schrott Márton (Budapest, ELTE Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., 12. évf.) dolgozata alapján |