A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A kanál homorú oldala (függőleges irányban) cm fókusztávolságú homorú tükörnek tekinthető, amely a cm távol lévő fejünkről az törvény szerint távolságban alkot valódi képet. Ez a kép a kanál előtt, a szemünktől távolságban jön létre. A kanál domború oldalát nézve egy cm fókusztávolságú domború tükör által alkotott látszólagos képet észlelünk. Ez a kép a kanál mögött | | távolságban, tehát a szemünktől cm-re jön létre. Mivel a kanáltól mért képtávolság a homorú oldalnál nagyobb, mint a domborúnál, és a tárgytávolság mindkét esetben ugyanakkora, a homorú oldal esetében nagyobb a ,,lineáris nagyítás'': A nagyítások aránya: A szemünk által érzékelt szögnagyítások aránya még ennél is nagyobb, hiszen a homorú oldal által alkotott (nagyobb méretű) kép közelebb van a szemünkhöz, mint a domború oldal által létrehozott kisebb és távolabbi kép. Az arcunknak egy kicsiny, mondjuk 1 cm-es darabját a kanál homorú részében cm nagynak látjuk, és mivel a kép 22,8 cm távol van a szemünktől, a látószögre | | adódik. A domború oldalt nézve a kép nagysága cm, és mivel a kép 27,3 cm távol van a szemünktől, a látószög | | A látószögek aránya: Ha a fejünknek nem 1 cm-es, hanem nagyobb részét nézzük, vagyis a ,,tárgy'' méretét megnöveljük, a képek mérete is ‐ bizonyos határig ‐ arányosan nagyobb lesz, de a látószögek és azok aránya nem változik. A fejünk egésze azonban 25 cm-ről nézve már túl nagy ahhoz, hogy az alkalmazott ,,paraxiális'' közelítést elég pontosnak tekinthessük, így a látószögekre kapott arány már elég pontatlanul teljesül.
Ludányi Levente (Szeged, SZTE Gyak. Gimn. és Ált. Isk., 11. évf.) és Tanner Norman (Bonyhádi Petőfi S. Ev. Gimn. és Koll., 11. évf.) dolgozata alapján
|