Feladat: 5160. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bokor Endre ,  Varga Vázsony 
Füzet: 2020/március, 177 - 178. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Gömbkondenzátor, Síkinga
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2019/október: 5160. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Amikor az R=d/2 sugarú, Q1 és Q2 töltésű fémgömbök a méretüknél sokkal nagyobb távolságra vannak egymástól, akkor a rendszer elektrosztatikus energiája jó közelítéssel

W=12Q124πε0R+12Q224πε0R=Q12+Q228πε0R
módon adható meg. (A közelítés annak felel meg, hogy elhanyagoljuk a fémgömbök egymásra kifejtett hatását, az elektromos megosztást.)
Kezdetben a szigetelőszálhoz erősített gömb töltése Q1=0, a szigetelőállványhoz rögzített fémgömb töltése pedig Q2=810-9C. Az ütközés után mindkét gömb töltése Q1;2=410-9C, hiszen az ütközés rövid ideje alatt a töltések kiegyenlítődnek, és a szimmetria miatt fele-fele arányban kerülnek a két fémgömbre. Mivel az ütközés során az elektromos mező energiája nem változik (és mechanikai energiaveszteség sincsen), a kezdeti és a végső elektrosztatikus energia különbsége meg fog egyezni a helyzeti energia megváltozásával:
ΔEh=mgΔh=W1-W2=Q2-2(Q2)28πε0R=Q216πε0R.
Ebből már kiszámíthatjuk, hogy a kiindulási helyzeténél mennyivel kerül magasabbra a fonálon lengő gömb, amikor újra megáll:
Δh=Q216πε0Rmg=(810-9C)216π(8,85410-12Fm)(10-2m)(10-3kg)(9,81ms2)0,0015m=1,5mm.

 

 Varga Vázsony (Budapesti Fazekas M. Gyak. Ált. Isk. és Gimn., 11. évf.)
 dolgozata alapján
 

Megjegyzés. A két fémgömb közötti elektrosztatikus kölcsönhatás csak akkor hanyagolható el, amikor a gömbök elegendően távol vannak egymástól. Amikor közelednek egymáshoz, majd összeérnek, az erőteljes elektromos megosztás miatt csak bonyolultan kiszámolható erő lép fel közöttük. Ezen erő munkája miatt a fémgömb sebessége (mozgási energiája) bonyolult módon változik, és módosítja az ütközés sebességét. Szerencsére ezt a számítást nem kell elvégeznünk, ha nem az ütközés sebességét, hanem csak a kiindulási és az ismételt megálláshoz tartozó magasságot akarjuk összehasonlítani. Azt az állítást, hogy az ütközéskor bekövetkező hirtelen töltésátrendeződés nem vezet energiaveszteséghez, a hivatkozott cikk alapján lehet belátni, de a feladatban feltett kérdés enélkül is megválaszolható.