A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A átmenet során a hidrogénatom n1=4-es főkvantumszámú állapotból n2=2-es állapotba kerül. A hidrogénatom kvantált energiaszintjeit a Bohr-modell (vagy a kvantummechanika törvényei) szerint az | En=-me48ε02h21n2=-13,6eVn2 | összefüggés alapján számíthatjuk ki (ahol m az elektron tömege, e az elemi töltés, h pedig a Planck-állandó). Eszerint E2=-3,4 eV, E4=-0,85 eV, a felszabaduló energia: E4-E2=+2,55 eV. Ez az energia az Einstein‐Planck-hipotézis szerint hullámhosszúságú fény keltésére elegendő (c a fénysebesség vákuumban). A Földre érkező és itt megfigyelt fény λ=513nm-es hullámhossza Δλ=λ-λ0=28 nm-rel nagyobb, mint a kibocsátott fényé, az tehát a vörös felé tolódott el. A vöröseltolódást a galaxis (és benne a csillag) nagy sebességű távolodása miatt fellépő Doppler-hatásként értelmezhetjük. A relativisztikus Doppler-képlet szerint ahonnan a csillag távolodási sebességére a | v=λ2-λ02λ2+λ02c=0,056c≈16800kms | értéket kapjuk. Lényegében ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a nemrelativisztikus v=Δλλ0c formulából indulunk ki; így számolva távolodási sebességet kapunk. A Hubble-törvény kapcsolatot ad meg az extragalatikus objektum r távolsága és v távolodási sebessége között: Ezek szerint a feladatban szereplő galaxis r=vH≈240Mpc távolságra van tőlünk; ez kb. 800 millió fényévnek felel meg. Morvai Orsolya (Révkomárom, Selye János Gimn., 12. évf.) dolgozata alapján |