A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Nézzük meg a gumikötelet egy pillanattal azelőtt, hogy egyenessé válik. Az ábrán ezt az alakot mutatja a folytonos görbe, az egyenessé válás pillanatát pedig a szaggatott vonal. A nyilak a gumikötél egyes darabkáinak sebességére utalnak. Rövid idővel később a hullámok a pontozott vonallal jelölt alakot mutatják. A sebességek nagyságát a folytonos görbe és a pontozott görbe közötti különbségből olvashatjuk le.
Az egyenessé válás pillanatában a jobbra és a balra haladó hullám kitérései is és a sebességek is ,,összeadódnak'' (szuperponálódnak). A kötél egyes darabkái tehát mozgásban lesznek, a két hullám energiája nem tűnik el, hanem mozgási energia formájában lesz jelen. Ha a találkozás után egy pillanattal később nézünk a kötélre, akkor egy ahhoz hasonló görbét látunk, mint amelyet az ábrán a pillanatnyi sebességvektorok végpontjai rajzolnak ki. A találkozó hullámok tehát nem oltják ki egymást, a két jel az eredeti irányba halad tovább. A két szimmetrikus hullám zavartalanul áthatol egymáson. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg akkor is, amikor két követ dobunk az addig mozdulatlan vízbe. A hullámok itt is ,,átmennek egymáson''. A találkozásukkor a gumikötélben lévő rugalmas energia (vízhullámoknál a kitéréssel arányos gravitációs helyzeti energia) mozgási energiává alakul. Amikor a hullámok szétválnak, a mozgási energia egy része visszaalakul helyzeti energiává, és a kötél (vagy a vízfelszín) megfigyelhető kitérülésével a hullám ismét láthatóvá válik. Sebestyén József Tas (Budapest, Baár-Madas Ref. Gimn., 8. évf.) és Szirmai Dénes (Budapest, Szilágyi E. Gimn., 10. évf.) dolgozata alapján |
|