A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen a lemez teteje és a kondenzátor felső része közötti távolság (esetünkben ), a lemez területe pedig . A kialakuló elektromos tér olyan, mint amilyen egy feszültséggel feltöltött, kapacitású kondenzátor belsejében lenne. A kondenzátor felső lemezére töltés kerül, az alumíniumlemez felső oldalára pedig . (A lemez belsejében nincs elektromos tér, a kondenzátor alsó lemeze pedig töltetlen.) Az így kialakuló ,,új kondenzátor'' belsejében nagyságú, homogénnek tekinthető elektromos tér lesz, ami | | erőt fejt ki az alumíniumlemezre. Ha ez az erő nagyobb, mint a lemez súlya, akkor a lemez felemelkedik. ( az alumínium sűrűsége.) Ez akkor következik be, ha Legyen most a tápfeszültség , a lemez vastagsága pedig . A lemez felemelkedésének feltétele: | | vagyis adott esetén akkor emelkedik fel a lemez, ha a vastagságát jellemző számra érvényes, hogy A részben kapott egyenlőtlenséget a feszültségre rendezve: | | Az függvénynek -nál helyi maximuma van, és a legnagyobb függvényérték a fizikailag értelmes tartományban (Ezt differenciálszámítással, grafikus ábrázolással, algebrai átalakítással, esetleg a https://www.wolframalpha.com/ vagy a geogebra program segítségével láthatjuk be.) Ezek szerint ha az feszültség nagyobb, mint akkor az alumíniumlemez a vastagságától függetlenül biztosan felemelkedik.
Bonifert Balázs (Budapest, Baár-Madas Ref. Gimn., 10. évf.) dolgozata alapján |