A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel , a feszültség rákapcsolása nélkül az tömegű nehezék gyorsulva süllyedne. A feszültségforrás bekapcsolása után a pálcán valamekkora ( erősségű) áram fog folyni, és a mágneses tér hatására vízszintes irányú, nagyságú Lorentz-erő lép fel. Az egyenletes mozgáshoz szükséges Lorentz-erő lejtő irányú komponense lefelé mutat, ami akkor valósul meg, ha az áram a feladat ábráján az óramutató járásával ellentétes irányba folyik. Ha a pálca sebességgel mozog lefelé a lejtőn, benne a mágneses tér hatására nagyságú, a külső áramforrásével ellentétes polaritású feszültség indukálódik. Az áramkörben folyó áram erősségét az eredő feszültség és a pálca ellenállása határozza meg: Egyenletes mozgáskor a fonalat nagyságú erő feszíti, és a pálcára ható eredő erő is zérus, vagyis Az (1) és (2) összefüggésekből kifejezhetjük az áramforrás feszültségét: | | (3) |
Amikor az tömegű nehezék felfelé mozog sebességgel, az adatok behelyettesítése után a szükséges telepfeszültségre adódik. A nehezék lefelé haladásakor is érvényben marad a (3) összefüggés, ha a jobb oldalának első tagjában -ot helyettesítünk be. Az egyenletes mozgáshoz szükséges feszültség ebben az esetben: .
Molnár Mátyás (Révkomárom, Selye János Gimn., 12. évf.) dolgozata alapján
Megjegyzés. A Lorentz-erőnek van a lejtő síkjára merőleges komponense is, emiatt a rúd és a sínek között fellépő erő nem egyezik meg a szokásos -val. A feladatban szereplő mozgás csak akkor valósulhat meg, ha , mert a lejtő csak nyomóerőt fejthet ki a pálcára, húzni nem tudja azt. Általános esetben (a mozgás irányától függetlenül) Jelen esetben tehát a pálca a sínen marad.
Máth Benedek (Budapesti Fazekas M. Gyak. Ált. Isk. és Gimn., 12. évf.) |