A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Határozzuk meg először a lencse fókusztávolságát! Tekintsük a megadott fénysugarak közül a ,,felsőt'', és vegyünk fel a fénysugár mentén valahol, például a lencsétől 4 egység távolságban egy tárgyat, amelyből ez a fénysugár kiindulhatott (1. ábra). A megadott (az ábrán folytonos vonallal jelölt) fénysugár a törése után, valamint a lencse középpontján törésmentesen haladó (szaggatott vonallal jelölt) fénysugár a lencsétől 12 egység távolságban metszi egymást, tehát itt keletkezik a kép. Ugyanezen a ponton megy keresztül a tárgytól az optikai tengellyel párhuzamosan induló, majd a keresett fókuszponton áthaladó (ugyancsak szaggatott vonallal jelölt) fénysugár is. Innen megkapjuk, hogy a fókusztávolság 3 egység. Foglalkozzunk most a másik, a kitűzési ábra alsó felén látható fénysugárral! Ezen sugár mentén bárhol felvehetünk egy ,,tárgyat'', és gondolhatjuk úgy, hogy a megadott fénysugár ezen tárgy egyik pontjából indult ki. Ha például a tárgy a lencsétől fókusztávolságnyira helyezkedik el (2. ábra), akkor a tárgy megfelelő pontjából kiinduló fénysugarak a lencsén átjutva párhuzamosan haladnak tovább; irányukat pl.
2. ábra
a lencse középpontján irányváltoztatás nélkül továbbhaladó sugár egyértelműen meghatározza. Ez a fénysugár, miközben 3 egységnyit halad jobbra, az optikai tengelyhez 1 egységnyit közeledik, tehát a kérdéses fénysugár is ilyen irányban halad tovább a lencsén való átjutás után.
Debreczeni Tibor (Budapest, Békásmegyeri Veres Péter Gimn., 12. évf.) dolgozata alapján |