|
Feladat: |
C.1524 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Ajtai Boglárka , Debreczeni Tibor , Hordós Adél Zita , Jankovits András , Kis Károly , Mészáros Márton , Molnár István , Nyitrai Boglárka , Pipis Panna , Rozgonyi Gergely , Sal Dávid , Sebe Anna , Székelyhidi Klára , Tóth Benedek , Varga Ákos |
Füzet: |
2019/március,
147 - 148. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
C gyakorlat, Osztók száma, Számelmélet |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 2019/január: C.1524 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy szám osztóinak számát úgy határozzuk meg, hogy prímtényezős felbontásában a prímhatványok kitevőinél eggyel nagyobb számokat összeszorozzuk. A mi esetünkben ennek a szorzatnak prímszámnak kell lennie. Ha a prímtényezős felbontásban egynél több prímtényező szerepelne, akkor az osztók száma nem lenne prímszám; tehát mindkét szám prímhatvány. Ebből következik, hogy ha az számnak darab osztója van, akkor a hatványkitevője . Mivel prímtényezős felbontásában egy prím szerepel és osztható -vel, így ez a prímszám a . Tehát . Hasonlóan kapjuk, hogy . Meg kell vizsgálnunk, hogy az összeg mikor lesz ötjegyű. Az egyenlet jobb oldalán és felcserélésével ugyanazt az eredményt kapjuk, így az egyszerűség kedvéért egyelőre tételezzük fel, hogy . Ha legalább hatjegyű, akkor a összeg is az. Mivel , , , illetve legalább hatjegyű, ezért csak az alábbi 13 esetet kellett megvizsgálnunk (a táblázat belsejében a megfelelő értékek állnak).
Ezekben az esetekben és lehetséges értékei (figyelembe véve, hogy felcserélhetőek). | |
Varga Ákos (Kecskemét, Bányai Júlia Gimn., 11. évf.)
Megjegyzés. A javítás során sajnos viszonylag kevés maximális értékű megoldás született. Sokan figyelmetlenségből nem a feladat kérdésére válaszoltak, hanem csak a prímeket adták meg, az N és M számokat nem. Szintén sokan voltak, akik hat helyett csak három megoldást adtak meg, és nem vették észre, hogy N és M felcserélhető. Sokan voltak azok is, akik nem indokoltak kellően részletesen, és emiatt vesztettek pontot (általában vagy N és M p-vel és q-val felírását nem vezették le, vagy a prímek kiválasztásánál csak felírták a jókat, megmutatták, hogy azok tényleg jók, de nem indokolták, hogy más megoldások nem lehetnek). Aki egyáltalán nem indokolt, csak végeredményt közölt, az 0 pontot kapott, mivel a versenykiírás szerint pusztán az eredményközlésre nem adható pont. Emellett persze voltak szép megoldások is.
|
|