A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsük külön-külön a páros (2, 4, 6, 8, 10) és páratlan (1, 3, 5, 7, 9) számokat. Ha mindkét részhalmazra megadjuk a tyű-de-jó rész-részhalmazok számát (ami egyébként megegyezik), akkor a két szám szorzata lesz a válasz, hiszen ha két szám különbsége , akkor vagy mindkettő páros, vagy mindkettő páratlan (azaz egy páros tyű-de-jó rész-részhalmazhoz bármilyen páratlan tyű-de-jó rész-részhalmazt tehetünk, a tyű-de-jó tulajdonság továbbra is megmarad). Nézzük csak a páratlan számokat. Először legyen a teljes halmaz az . Ennek részhalmaza van, egyikben benne van az 1, a másikban nincs. Most legyen a teljes halmaz az . Az részhalmazai közül a -at ahhoz tehetjük csak hozzá, amiben nincsen benne az . Ebből darab van. De ennél a részhalmaznál az is lehet, hogy nem tesszük hozzá a -at. Szintén olyan részhalmaz van, amiben benne van az , ehhez nem tehetjük hozzá a -at. Azaz (, azaz az részhalmazainak száma) olyan részhalmaz van, amihez nem tettük hozzá a -at, és olyan van, amihez hozzátettük (amiben az nem volt). Ezt a logikát folytatva láthatjuk, hogy a halmazt újabb páratlan számmal bővítve a tyű-de-jó részhalmazok száma a Fibonacci számok szerint növekszik. Pl. a következő páratlan számra, az -re: ha az esetében az szerepel, akkor nem szerepelhet a , csak a kisebbek, jelen esetben az . Ha az nincs a kiválasztott rész-részhalmazban, akkor a -ra kapott 3 esetet kapjuk. Azaz az halmaz tyű-de-jó részhalmazainak száma a 3 utáni harmadik Fibonacci szám, a . Szintén darab tyű-de-jó részhalmaza van a halmaznak. Tehát az halmaznak tyű-de-jó részhalmaza van. Sebestyén Pál Botond (Budapest, Baár-Madas Református Gimn., 8. évf.) dolgozata alapján
Megjegyzés: Néhány versenyző azt is megmutatta, hogy ha jelöli az halmaz tyű-de-jó részhalmazainak számát, akkor
|