Feladat: B.4920 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Szabó Dávid 
Füzet: 2018/október, 410 - 411. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Kombinatorikus geometria, Sík parkettázás
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2017/december: B.4920

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Először teljes indukcióval azt igazoljuk, hogy egy 2×n-es téglalapot 1×2-es dominókkal Fn+1-féleképpen lehet lefedni, ahol Fn+1 a Fibonacci-sorozat (n+1)-edik tagját jelöli (F1=1,F2=1).
A 2×1-es téglalap egyféleképpen fedhető le (F2=1), a 2×2-es pedig kétféleképpen (2 vízszintes, vagy 2 függőleges, F3=2). Tegyük fel, hogy az állítás igaz minden 2×k méretű téglalapra, ahol k<n. Tekintsük egy 2×n-es téglalap lehetséges lefedéseit és bontsuk ezeket két csoportra attól függően, hogy a bal alsó sarkuk milyen állású dominóval van lefedve. (Mivel sarokban van, csak kétféleképpen lehet.) Ha függőleges ez a dominó, akkor a megmaradó rész 2×(n-1)-es, amit az indukciós feltevés miatt Fn-féleképpen lehet lefedni. Ha vízszintes, akkor a bal felső sarkot már csak egyféleképpen tudjuk lefedni, egy vízszintes dominóval. Ha ezt a 2 dominót letesszük, a megmaradó rész 2×(n-2)-es, amit Fn-1-féleképpen lehet lefedni. Ezzel minden esetet megvizsgáltunk, tehát egy 2×n-eset Fn+Fn-1=Fn+1-féleképen lehet lefedni.
Most térjünk át a feladatra. Ha lefedjük egy sarkát, és melléteszünk egy vele párhuzamosat 1-gyel elcsúsztatva (lásd 1. ábra), akkor a lefedést már csak egyféleképpen fejezhetjük be, mert mindig lesz egy nem lefedett mező, amit az addig lerakottak miatt csak egyféleképpen lehet lefedni (pl: a legalsó sor 3. négyzete).

 

 
1. ábra
 

Ilyen lefedésből összesen 2 van, mivel a sarkot, ahol kezdtük az eljárást függőleges és vízszintes dominóval is le lehet fedni. (Ha a másikat választjuk, akkor a fenti ábra 90-os elforgatottját kapjuk, és akármelyik csúcsnál kezdjük, ennek a két lefedésnek a valamelyikét kapjuk.) Vagyis ha ezeket nem nézzük, akkor a lefedésekben nem fordulhat elő olyan, ami az 1. ábra bal oldalán van, azaz a többi esetben miután minden sarkot lefedtünk, a maradék részt felbonthatjuk 2×n-es téglalapokra (2. ábra, az ábrán behúzott szakaszokat nem takarhatja dominó).

 

2. ábra
 

Így a sakktábla minden oldalához eredetileg egy 2×8-as téglalap tartozik, és a sakktábla mind a négy sarkára lehelyezett 1×2-es dominó ezek közül valamelyiknek az oldalát 1-gyel megnöveli. Így tartozhat 2×8-as, 2×9-es és 2×10-es téglalap egy-egy oldalhoz, de sem két 2×8-as, sem két 2×10-es nem tartozhat szomszédos oldalakhoz. Ezeket a feltételeket figyelembe véve nézzük meg, hogy mekkorák lehetnek az oldalakhoz tartozó téglalapok.
Ha van két 10-es, akkor azok csak egymással szemben lehetnek, a másik kettő pedig 8-as, mert a két 10-es ,,elhasználta'' a sarkok növelését. A 10-es oldalpár kétféleképpen helyezkedhet el.
Ha egy 10-es van, akkor a többi három csak két 9-esből és egy 8-asból állhat (különben nem jönne ki a sarkok által nyújtott 4 növelés). A 10-es oldalt 4-féleképpen, majd a 8-ast 3-féleképpen helyezhetjük le, ez 34=12 lehetőség.
Ha nincs 10-es, akkor mindegyik 9-es (különben nem lenne meg a sarkok által nyújtott 4 növelés). Ekkor a sarkok 90-os forgásszimmetriával rendelkeznek, így ha az egyiket megválasztjuk, az meghatározza a többit. Ebből az esetből tehát 2 van.
Minden sávot külön-külön kell lefedni, vagyis össze kell szorozni az egyes lefedhetőségeket. Tehát az eredeti alakzatot összesen
2+2F11F11F9F9+12F11F10F10F9+2F10F10F10F10==2+2892342+128955234+2554=146458404


különböző módon fedhetjük le.
 
 Szabó Dávid (Budapesti Fazekas M. Gyak. Ált. Isk. és Gimn., 11. évf.)
 dolgozata alapján