A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Adatok és megadott információk: A cinkék tömege . A faggyúgolyó tömege . A cinkék a vízszinteshez képest -os szögben szállnak fel. A fonál -os szögben lendül ki. A faggyúgolyó-inga lengésideje s. A faggyúgolyó-inga (ismeretlen) hossza . A faggyúgolyó (ismeretlen) kezdősebessége közvetlenül a cinkék felszállása után . A cinkék (ismeretlen) sebessége közvetlenül a felröppenésük után . A cinkék sebességvektorai a felröppenéskor -os szöget zár be egymással. A cinkék kezdősebességének vízszintes vetülete (ismeretlen) szöget zár be egymással.
A fonál hosszát a lengésidőből határozhatjuk meg: | | A faggyúgolyó emelkedési magassága: . A faggyúgolyó kezdősebessége (az energiamegmaradás törvényét alkalmazva): A cinkék felröppenésekor a fonál egy rövid ideig még függőlegesnek tekinthető, emiatt nem fejthet ki vízszintes irányó erőt a golyóra, és így a cinkék és a faggyúgolyó összes lendületének vízszintes komponense hirtelen nem változhat meg.
Megjegyzés. A felröppenés folyamata olyan, mint egy időben visszafelé lejátszódó rugalmatlan ütközés; a vízszintes irányú lendületek összege állandó marad, a mozgási energiák összege viszont ‐ a madarak izmai által végzett munka következtében ‐ megnő.
A felröppenő cinkék nagyságú sebességvektorai merőlegesek egymásra, végpontjaik tehát távolságra vannak egymástól. A sebességvektorok vízszintes vetületei (amelyek hosszúságúak) nem merőlegesek egymásra, hanem valamekkora szöget zárnak be egymással. Az ábráról leolvasható, hogy | |
Alkalmazzuk a lendületmegmaradás törvényét: ahonnan a cinkék kérdezett kezdősebessége | |
Vaszary Tamás (Győr, Kazinczy Ferenc Gimn., 10. évf.) dolgozata alapján |
|