A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az alagút két vége a felszín alatt km mélyen van, így távolsága a Föld középpontjától A Pitagorasz-tételből kiszámolható, hogy az alagút közepe a Föld középpontjától | | távolságra van, így | | magasan áll az alagút közepe felett a víz (lásd a nem méretarányos ábrát).
A vagon és a Föld tömegközpontjának távolsága folyamatosan változik, ezért a vagonra ható gravitációs erő is folyamatosan változik. Amikor a vagon távolságra van a Föld középpontjától, akkor a tömegvonzás szempontjából csak az tömegű Földnek az sugarú gömbön belüli, tömegű része jön számításba, ahol Az tömegű vagonra ható gravitációs erő: amelynek a pálya irányába eső, a pálya középpontja felé mutató komponense: | | A képletben a vagon és a pálya középpontjának távolságát jelöli. Láthatjuk, hogy a testre ható erő arányos a kitéréssel és azzal ellentétes irányú, ezért a test harmonikus rezgőmozgást végez, éppen úgy, mint egy rugóállandójú rugó által kifejtett erő hatására tenné. Jelen esetben a vagon egy félperiódusnyit mozog, tehát a menetideje: | |
Megjegyzés. Felhasználva, hogy a nehézségi gyorsulás a Föld felszínén , a vagon mozgásának ideje a összefüggésből is kiszámítható. A vagon harmonikus rezgőmozgást végez km-es amplitúdóval, ezért az alagút közepén lesz a legnagyobb a sebessége: | |
Debreczeni Tibor (Budapest, Békásmegyeri Veres Péter Gimn., 11. évf.)
|