Feladat: 5001. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bekes Barnabás 
Füzet: 2018/október, 433 - 434. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladatok, Vénusz
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2018/február: 5001. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A Föld és a Vénusz keringési síkja, valamint a földi Egyenlítő síkja nem nagyon tér el egymástól. Tekintsünk el ettől az eltéréstől! Tudjuk továbbá, hogy a Föld és a Vénusz keringési iránya megegyezik a Föld tengely körüli forgásának irányával.
A Vénusz keringési ideje mindössze 224 földi nap, tehát a Nap‐Vénusz egyenes ,,gyorsabban forog'', mint a Nap-Föld egyenes. Emiatt a Földdel együtt keringő, egyik tengelyévél mindig a Nap felé mutató vonatkoztatási rendszerből nézve a Vénusz lassabban bár, de ugyanolyan irányban kering a Nap körül, mint a Naphoz rögzített rendszerben.
A Vénusz két helyzetben is ,,közeledhet'' a Naphoz (vagyis csökkenhet a látószögük):
(i) ha a Vénusz közelebb van a Földhöz, mint a Nap (a Nap és a Föld ,,között'' helyezkedik el), lásd az ábra bal oldali részét;
(ii) ha a Vénusz a Napnál távolabb van (a Nap ,,túloldalán'' helyezkedik el), lásd az ábra jobb oldali részét.

 
 
 

A Vénusz csak akkor látható, ha a Nap nincs a ,,közelében'' az égbolton, tehát kora reggel vagy este (nem sokkal a naplemente után). Ha figyelembe vesszük a Föld tengely körüli forgásának irányát is, láthatjuk, hogy a P pontban álló ember reggel a jobb oldali ábrának megfelelő (ii) helyzetben figyelheti meg a Vénuszt; tehát olyankor, amikor a Nap ,,mögött'' fog elhaladni.
 

 Bekes Barnabás (Budapest, Városmajori Gimn. és Kós K. Ált. Isk. 10. évf.)