A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A Föld és a Vénusz keringési síkja, valamint a földi Egyenlítő síkja nem nagyon tér el egymástól. Tekintsünk el ettől az eltéréstől! Tudjuk továbbá, hogy a Föld és a Vénusz keringési iránya megegyezik a Föld tengely körüli forgásának irányával. A Vénusz keringési ideje mindössze 224 földi nap, tehát a Nap‐Vénusz egyenes ,,gyorsabban forog'', mint a Nap-Föld egyenes. Emiatt a Földdel együtt keringő, egyik tengelyévél mindig a Nap felé mutató vonatkoztatási rendszerből nézve a Vénusz lassabban bár, de ugyanolyan irányban kering a Nap körül, mint a Naphoz rögzített rendszerben. A Vénusz két helyzetben is ,,közeledhet'' a Naphoz (vagyis csökkenhet a látószögük): ha a Vénusz közelebb van a Földhöz, mint a Nap (a Nap és a Föld ,,között'' helyezkedik el), lásd az ábra bal oldali részét; ha a Vénusz a Napnál távolabb van (a Nap ,,túloldalán'' helyezkedik el), lásd az ábra jobb oldali részét.
A Vénusz csak akkor látható, ha a Nap nincs a ,,közelében'' az égbolton, tehát kora reggel vagy este (nem sokkal a naplemente után). Ha figyelembe vesszük a Föld tengely körüli forgásának irányát is, láthatjuk, hogy a pontban álló ember reggel a jobb oldali ábrának megfelelő helyzetben figyelheti meg a Vénuszt; tehát olyankor, amikor a Nap ,,mögött'' fog elhaladni. Bekes Barnabás (Budapest, Városmajori Gimn. és Kós K. Ált. Isk. 10. évf.) dolgozata alapján |