A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen a víz nyomása a felső dugattyúnál , és tételezzük fel, hogy a rúd erővel húzza lefelé a felső dugattyút. Írjuk fel az egyensúlyban lévő felső dugattyúra a dinamika alapegyenletét: A felső dugattyú erővel húzza a rudat felfelé, és mivel a rúd gyorsulása is nulla, ugyanekkora nagyságú erővel kell húzza az alsó dugattyú a rudat lefelé. Ezek szerint ‐ Newton III. törvénye alapján ‐ a rúd is erővel hat az alsó dugattyúra, ekkora erővel húzza azt felfelé. Az alsó dugattyúra felírható (egyensúlyi) egyenlet: (Felhasználtuk, hogy a folyadék nyomása az alján a hidrosztatikai nyomásnak megfelelő értékkel nagyobb, mint a tetejénél.) Az (1) egyenletet (2)-ből kivonva kapjuk, hogy: | | Ebből a folyadék nyomása a felső dugattyú közelében: amit a felső dugattyúra felírt (1) egyenletbe behelyettesítve a rudat feszítő húzóerőre adódik. Mivel , a rúdban ‐ a feltételezésünkkel összhangban ‐ valóban húzóerő alakul ki. Az is látható, hogy értékének növelésével a folyadék nyomása is és a rudat feszítő erő nagysága is egyre nagyobb lesz. Az előző feladatrészhez hasonlóan, annak jelöléseivel oldjuk meg ezt az esetet is. Előbb a felső, majd az alsó dugattyúra felírva az egyensúly feltételét:
Ebből a folyadék nyomása a felső dugattyúnál: a rudat ,,feszítő'' erő pedig | | Mivel most , a rúdban ténylegesen nyomóerő hat, és . Érdekes helyzet áll elő, ha ,,viszonylag nagy''. Ha akkor (formálisan) negatív nyomásértéket kapunk, aminek nincs fizikai értelme. Ilyen esetben a folyadék a felső dugattyú közelében már korábban forrni kezd, a tömegközéppontja egyre lejjebb kerül, és a gravitációs helyzeti energiájának csökkenése fedezi a forráshoz szükséges belsőenergia-változást. Kondákor Márk (Budapesti Fazekas M. Gyak. Ált. Isk. és Gimn., 11. évf.) dolgozata alapján |
|