Feladat: 2017. évi Eötvös fizikaverseny 3. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2018/március, 173 - 176. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Eötvös Loránd (korábban Károly Irén), Hővezetés, Becslési feladatok, Dimenzióanalízis
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2018/március: 2017. évi Eötvös fizikaverseny 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. A hosszú ideje lobogó vízbe merülő golyó belsejében a hőmérséklet mindenhol T1=100C-os. Amikor a golyót a T2=0C-os, jeges vízbe tesszük, akkor annak külső része kezd el először lehűlni, majd ez a ,,hidegfront'' halad fokozatosan a golyó belseje felé. A hőszigetelő edénybe helyezve a golyó belső energiája már nem változik tovább, csak annyi történik, hogy a hőmérséklet a belsejében kiegyenlítődik. Vajon mekkora tipikus ξ mélységig hatol be a hidegfront a golyóba 30 másodperc alatt? Elképzelhető, hogy csak a golyó legkülső, vékony ,,kérge'' hűl le a jeges vízben, de az is, hogy szinte az egész golyó lehűl, csak a közepe táján marad meleg (4. ábra).


 

4. ábra
 

A golyó belseje és a jeges vízzel érintkező (0C-os) felülete közötti hővezetést a Fourier-törvény írja le, amely analóg a fémek elektromos vezetését leíró Ohm-törvénnyel (5. ábra). Míg egy állandó A keresztmetszetű, Δx hosszúságú egyenes vezetékben folyó elektromos áram (I) a vezeték végei közötti ΔU potenciálkülönbséggel arányos, addig ugyanezen vezetékben terjedő hőáram (IQ) a ΔT hőmérséklet-különbséggel arányos:
I=-1ϱAΔUΔxIQ=-λAΔTΔx,
ahol 1/ϱ a vezeték anyagának elektromos vezetőképessége (a fajlagos ellenállás reciproka), λ pedig a hővezetési tényező.


 

5. ábra
 

Sajnos golyó (gömbgeometria) esetén a Fourier-törvény matematikai alakja a fentinél bonyolultabb. További nehézség, hogy a feladatban a hőmérsékleteloszlás nem állandó (nem stacionárius), hanem a hőáram hatására időben változik. Ilyen körülmények között reménytelen a feladatra matematikailag egzakt választ adni. Megpróbálhatjuk azonban dimenzionális megfontolásokkal kitalálni, hogy hogyan függ a hidegfront ξ behatolási mélysége az időtől.
Első lépésként vizsgáljuk meg, milyen mennyiségektől függhet ξ. Természetesen függ az időtől, ezen kívül függ még a golyó λ hővezetési tényezőjétől (rossz hővezető esetén ξ lassabban növekszik), az üveg ϱ sűrűségétől és c fajhőjétől. A golyó R sugara is fontos paraméter lehet, de ha ξR (azaz a jeges vízbe merítés ideje viszonylag rövid), akkor a hidegfront terjedésére lényegében nincs hatással a golyó véges mérete. Mi a helyzet a golyó közepe és a felülete közötti hőmérséklet-különbséggel? A Fourier-törvény szerint kétszer akkora hőmérséklet-különbséghez kétszer akkora hőáram tartozik, de ekkor a golyó egyes rétegeinek lehűtéséhez szükséges hőelvonás is megkétszereződik. Tehát a hidegfront időbeli terjedését nem, csupán a ,,magasságát'' befolyásolja ΔT=T1-T2 értéke.
Keressük tehát a ξ behatolási mélységet a következő alakban:
ξλαϱβcγtδ,
ahol α, β, γ és δ dimenziótlan konstans kitevők. A jobb oldalon álló mennyiségek mértékegységei:
[λ]=kgms3K,[ϱ]=kgm3,[c]=m2s2K,[t]=s.
Ezekből csak egyféleképpen ,,keverhetünk ki'' méter dimenziójú mennyiséget:
ξ(t)λtcϱ.
Egy dimenziótlan faktor erejéig most már ismerjük a ξ(t) függvényt, de vajon mi az arányossági tényező? Nem tudjuk, de várhatóan egységnyi nagyságrendű, és mivel becslésről volt szó, vegyük 1-nek! A megadott adatok alapján tehát t=30 s alatt a ,,hidegfront'' behatolási mélysége:
ξλtcϱ3,7mm,
ami majdnem egy nagyságrenddel kisebb a golyó R=30 mm-es sugaránál. Előzetes feltevésünk, mely szerint ξ sokkal kisebb R-nél, utólag beigazolódott.
A T egyensúlyi hőmérsékletet becsüljük úgy, hogy a ξ vastagságú kéreg hőmérséklete T2=0C, azon belül pedig T1=100C. A hőmérséklet kiegyenlítődését kifejező egyenlet:
43π(R-ξ)3T1+43π[R3-(R-ξ)3]T2=43πR3T,
amiből ξR felhasználásával (csak a ξ-ben elsőfokú tagokat tartva meg) megkapjuk a golyó egyensúlyi hőmérsékletét:
TT1-3ξR(T1-T2)63C.
Mivel becslésről van szó, ezért az eredmény második értékes jegyét nem szabad nagyon komolyan vennünk.
 
II. megoldás. Használjuk a Fourier-törvényt, és közelítsük a hőmérsékletprofilt a 6. ábra bal oldalán látható, szakaszonként lineáris függvénnyel! (Könnyen belátható, hogy egy ilyen hőmérsékletprofil később nem marad szakaszonként lineáris, de ez a becslésünk érvényességét nem befolyásolja majd.)


 

6. ábra
 

A várhatóan kis ξ behatolási mélység miatt a problémát kezelhetjük egydimenziósként (azaz golyó helyett egy végtelen féltér esetét vizsgáljuk). Tegyük fel, hogy t idő után a ,,lineáris hidegfront'' szélessége ξ. Ekkor a golyó belsejéből a jeges vízbe átmenő hőáram nagysága (teljesítmény):
IQ=λAT1-T2ξ.(4)
Ez a kiáramló teljesítmény okozza Δt idő alatt a hidegfront Δξ szélesedését (6. ábra jobb oldala):
IQΔt=cϱA[T1Δξ+T1+T22ξ]-cϱAT1+T22(ξ+Δξ),
ahol a behatolási mélységnek megfelelő rész energiáját a szélein mért hőmérsékletek átlagának segítségével fejeztük ki. Ebből rendezés után adódik:
IQ=cϱAT1-T22ΔξΔt.(5)
A hőáramokra kapott (4) és (5) összefüggéseket egyenlővé téve kapjuk:
ξΔξ=2λcϱΔt.

Összegezzük fel ennek az egyenletnek mindkét oldalát! Ekkor a jobb oldalon a vízbe merítés t ideje, a bal oldalon pedig ξ2/2 jelenik meg (ezt beláthatjuk pl. egy összenyomott rugóban tárolt energia analógiájával vagy integrálással). Tehát a ,,lineáris hidegfront'' behatolási mélysége az idő függvényében:
ξ(t)=2λcϱtt,
ami egy 2-es faktor erejéig egyezik a dimenzióanalízis eredményével.
A hőmérséklet kiegyenlítődését kifejező egyenlet (ξR közelítésben):
43π(R-ξ)3T1+4πR2ξT1+T2243πR3T,
ebből
TT1-3ξ2R(T1-T2).
Végül a szakaszosan lineáris hőmérsékletprofilra levezetett ξ behatolási mélységet felhasználva kapjuk a becslés végső formuláját:
T=T1-3Rλtcϱ(T1-T2).
Az adatokat behelyettesítve T63C egyensúlyi hőmérséklet adódik, egyezésben a dimenzióanalízissel kapott értékkel.