A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A pénzérmére három erő hat: a két zsinórszárban ható erő, valamint a pénzérme és az asztal között fellépő csúszási súrlódási erő. A pénzérmét lassan mozgatjuk, a gyorsulások elhanyagolhatók, így a három erő eredője jó közelítéssel nulla. A zsinór nem súrlódik a pénzérmén, így benne mindenhol azonos nagyságú erő hat. Ebből következően a pénzérme mindig a zsinórszárak pillanatnyi szögfelezőjének irányába fog mozogni (hiszen a csúszási súrlódási erő mindig a sebességgel ellentétes irányú). Ennek a sebességvektornak mindkét zsinórszárra ugyanakkora a vetülete, így a két zsinórszár mindig azonos mértékben rövidül ‐ tehát a hosszaik különbsége a mozgás során nem fog változni. Ennek alapján: ahol és a két zsinórdarab hossza, amikor a pénzérme eléri az asztal szélét. Az egyenletrendszert megoldva megkapjuk, hogy a pénzérme az asztal sarkától távolságra esik le az asztalról. A munkavégzés megegyezik a súrlódási munka abszolút értékével. Mivel a súrlódási erő állandó, így a munka a súrlódási erő és a pénzérme által befutott út szorzata: A két zsinórszár hosszának különbsége állandó, tehát a pénzérme egy hiperbolaíven fog mozogni. (A hiperbola fókuszai az asztal és sarkai.) A hiperbolaív hosszát elemi úton nem tudjuk meghatározni ‐ ezért is kért a feladat becslést ‐, de alsó és felső közelítést adhatunk rá. Alsó becslés az asztal sarkát és a leesés pontját összekötő egyenes szakasz hossza (2. ábra): felső becslés pedig az és pontokon átmenő és a szakaszt merőlegesen metsző körvonal hossza. A kör sugara egyszerű geometriai megfontolások alapján: amiből a keresett ívhossz: Láthatjuk, hogy a két érték elég közel van egymáshoz. (A hiperbolaív hosszát számítógéppel numerikusan is kiszámolhatjuk, akkor -t kapunk.)
2. ábra Ezek alapján, valamint a megadott adatokkal és -tel a keresett munkavégzés: |