A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A kapcsoló zárása előtt a töltetlen kondenzátorok feszültsége nyilván nulla. A kapcsoló zárásakor a kondenzátorok ,,rövidre zárják'' az áramforrást, és ‐ ha a feladat szövegében szereplő közelítésekkel élünk ‐ egy ,,pillanat alatt'' feltöltődnek. A kondenzátorok közös pontjára csak az ellenállásokon keresztül juthat töltés, így az össztöltésük hirtelen nem tud megváltozni, tehát a két kondenzátor (egy nagyon rövid ideig) sorosan kapcsoltnak tekinthető. A hirtelen feltöltődött kondenzátorok kezdeti feszültsége a kapacitások reciprokának arányában megosztott telepfeszültség: | | vagyis A kapcsoló zárása után elegendően hosszú (,,végtelen hosszú'') idővel a kondenzátorok töltése már nem változik, a feszültségük tehát valamekkora állandósult és értékre áll be. Ilyenkor az ellenállások közös pontját a kondenzátorok közös pontjával összekötő vezetéken már nem folyik áram, tehát mindkét ellenálláson ugyanakkora áram folyik. Az ellenállásokra eső feszültség (ami megegyezik a kondenzátorokra eső feszültséggel) az ellenállások arányában osztja meg az áramforrás feszültségét: | | vagyis A kondenzátorok feszültségének időbeli változása várhatóan exponenciális függvénnyel írható le. Ezen sejtés szigorú bizonyításához a változásokat megadó differenciálegyenleteket kellene felírnunk és megoldanunk. Szerencsére ennél sokkal egyszerűbben is eljárhatunk. A töltések átrendeződése, azok időbeli változása ugyanolyan jellegű, ugyanolyan ,,időállandójú'' exponenciális függvényekkel írható le a kondenzátorok feltöltődésekor is, mint a kisülésükkor (lásd pl. a Kondenzátor feltöltése és kisülése ohmos ellenálláson át című részt a ,,Függvénytáblázat'' 148. oldalán). Ha az áramforrást (zárt kapcsolóállás mellett) kiiktatjuk az áramkörből és az eredetileg hozzá csatlakozó vezetékeket rövidre zárjuk, akkor egy olyan kapcsoláshoz jutunk, amelyben két párhuzamosan kapcsolt, tehát eredő kapacitású kondenzátor két párhuzamosan kapcsolt, tehát eredő ellenálláson keresztül veszíti el töltését. A kisülés folyamata időben exponenciálisan, függvénnyel leírható módon zajlik le, ahol az időállandó | |
Megjegyzés. Simonyi Károly Villamosságtan című könyvében említi, hogy a feszültség beállásának idejét idővel szokták közelíteni. Esetünkben a kondenzátorok feszültsége 8 s alatt változik meg a kezdeti értékekről a végső (aszimptotikus) értékekre, ahogy azt az ábra mutatja.
Tófalusi Ádám (Debreceni Fazekas M. Gimn., 11. évf.) dolgozata alapján |