Feladat: 4976. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Berke Martin ,  Debreczeni Tibor ,  G. P. ,  Kondákor Márk ,  Máth Benedek ,  Molnár Mátyás ,  Morvai Orsolya ,  Póta Balázs ,  Sal Dávid 
Füzet: 2018/április, 245 - 247. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Coulomb-törvény, Pontrendszerek mozgásegyenletei
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2017/november: 4976. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

a) Legyen az m tömegű, q töltésű golyó az 1. számú, a 2m tömegű, q töltésű a 2. számú, az 5m tömegű és 2q töltésű pedig a 3. számú test! Vizsgáljuk meg először, hogy mekkora erők hatnak az egyes testekre! Mivel a golyók kicsik, alkalmazhatjuk a ponttöltésekre vonatkozó Coulomb-féle erőtörvényt. A pozitív irányt az 1. testtől a 3. számú test irányába megválasztva rendre felírhatjuk az egyes testre ható eredő erőket a kezdeti helyzetben:

F1=-kq2d2-k2q2(2d)2=-k3q22d2,F2=kq2d2-k2q2d2=-kq2d2,F3=k2q2(2d)2+k2q2d2=k5q22d2.
Mivel az indulást követő t0 nagyon rövid, ezek az erők t0 idő alatt állandónak tekinthetőek, és így az egyes testek sebessége rendre:
v1=I1m=F1t0m=-k3q2t02d2m,v2=I22m=F1t02m=-kq2t02d2m,v3=I35m=F1t05m=kq2t02d2m.
(A lendületmegmaradás törvénye szerint mv1+2mv2+5mv3=0, és ez valóban teljesül.)
Mivel az erők t0 idő alatt jó közelítéssel állandóknak tekinthetők, a gyorsulások sem változhatnak ezen idő alatt. Így a golyók átlagsebessége a kezdeti és a t0 időpontbeli ,,végsebesség'' számtani közepe, amiből megkaphatjuk a testek elmozdulását:
r1=0+v12t0=-k3q2t024d2m,r2=0+v22t0=-kq2t024d2m,r3=0+v32t0=kq2t024d2m.
Ezekből számolható a golyók közötti távolság is:
d1,2=d+|r2-r1|=d(1+kq2t022d3m),d2,3=d+|r3-r2|=d(1+kq2t022d3m),d3,1=2d+|r3-r1|=2d(1+kq2t022d3m).

b) Használjuk fel az előző részfeladat eredményeit! Látható, hogy kis t0 idő elteltével az 1 ‐ 2 és 2 ‐ 3 testek távolságának aránya állandó maradt, hiszen:
d1,2d2,31.
Ebből az is következik, hogy újabb kis Δt idő múlva is fenn fog állni ez az arány, mint ahogy az azután következő összes későbbi időpillanatra is. Ennek egyenes következménye, hogy a testek pillanatnyi sebességének aránya is mindvégig ugyanakkora lesz, és így a testek végsebességére (rendre u1, u2 és u3) is fennáll, hogy:
u1:u2:u3=v1:v2:v3=(-3):(-1):(+1).
Ezek szerint a végsebességekre teljesül, hogy
u1=-3u3ésu2=-u3.

Emellett tudjuk, hogy nagyon hosszú idő múlva ‐ amikor a kis golyók olyan távol lesznek, hogy már nem fejtenek ki egymásra számottevő erőt ‐ az elektromos mező kezdeti energiája teljesen átalakul a golyók mozgási energiájává. Felírhatjuk a munkatételt:
kq2d+k2q22d+k2q2d=12mu12+12(2m)u22+12(5m)u32,
azaz
4kq2d=12m(3u3)2+12(2m)u32+12(5m)u32=8mu32,
vagyis
u3=kq22dm,u1=-3kq22dm,u2=-kq22dm.

 

 Kondákor Márk (Budapesti Fazekas M. Gyak. Ált. Isk. és Gimn., 11. évf.)
 
Megjegyzés. A fenti gondolatmenet nem minden esetben, hanem csak a qi töltések és az mi tömegek bizonyos speciális értékeinél alkalmazható. A golyók távolságának aránya csak akkor marad időben állandó, ha fennáll, hogy
-q1m1(q2+14q3)+q3m3(q2+14q1)=2q2m2(q1-q3).
A feladatban szereplő adatok mellett ez az összefüggés teljesül.
Általános esetben, tetszőleges tömeg- és töltésadatok mellett a feladat elemi eszközökkel nem oldható meg.
 
 (G. P.)