A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Jelölje a gömbfelületet , középpontját . Messük el -t egy -ra nem illeszkedő síkkal, így kapjuk az körvonalat. Az a -t két részre osztja, a kisebbiket az -hez (vagy -hoz) tartozó gömbsapkának nevezzük (hozzáértve a gömbsapkához magát -t is). A gömbsapkára gondolhatunk úgy is, mint a által meghatározott körlapra a gömbfelületen.
Legyen tetszőleges, és érintse az egyenes a kört -ben. Az és által feszített sík a -t egy főkörben metszi. Azt mondjuk, hogy -n az a körvonal -ben húzott érintője. Világos, hogy -n a -hoz annak minden pontjában pontosan egy érintőt húzhatunk. Legyen a kör -ra vonatkozó tükörképe , és vegyünk egy tetszőleges pontot, amely nem eleme sem a -hoz, sem a -höz tartozó gömbsapkának. Megmutatjuk, hogy -nak pontosan két érintője tartalmazza -et. Messe ugyanis az síkot az pontban. Az -re tett feltevés miatt a körön kívül van, azaz -ből -hoz pontosan két érintő egyenes húzható: és . (Ha (ekkor az pont nem létezik), akkor és legyenek azon érintőegyenesei -ben, amelyek párhuzamosak -szel, ezekből is pontosan kettő van.) Világos, hogy az és , valamint az és által feszített síkok olyan érintő főköreit metszik ki -ből, amelyek tartalmazzák -et. A gondolatmenetből az is kitűnik, hogy más, -re illeszkedő főkör nem érintheti -t. Most válasszunk két, és kört a gömbön úgy, hogy a hozzájuk, valamint és tükörképeikhez tartozó gömbsapkák páronként diszjunktak legyenek. Tekintsük és összes érintő főkörét. Azt állítjuk, hogy ezek együttesen eleget tesznek a kívánalmaknak. Legyen a gömbfelszín tetszőleges pontja. Mivel a , , és körökhöz tartozó gömbsapkák páronként diszjunktak, így -ból és valamelyikéhez biztosan húzható érintő főkör, tehát az összes érintők lefedik -t. Másrészt mind -hez, mind -höz legfeljebb érintő főkör húzható -ból, így -t legfeljebb kiválasztott főkör tartalmazza. Ezzel a konstrukció helyességét beláttuk.
Megjegyzések. 1. A megoldás első részében leírtak a gömbi geometria közismert állításai. 2. A következő állítás lényegében a síkbeli megfelelője a feladatnak: a sík lefedhető egyenesekkel úgy, hogy minden pontot legfeljebb egyenes tartalmaz, és nincs az egyenesek között darab párhuzamos. Két diszjunkt kör összes érintői itt is triviálisan megfelelnek. Ebből a feladatunk állítását megkaphatjuk: ha a síkot a gömb egyik érintősíkjának választjuk, és a síkon megadott egyeneseket a gömb középpontjából a gömbfelszínre vetítjük, egy jó konstrukciót kapunk. A technikai részletek kidolgozását az olvasóra bízzuk. (Például miért fontos, hogy ne legyen az egyenesek között párhuzamos?)
|