Feladat: 4936. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Nagy Botond 
Füzet: 2018/január, 50 - 51. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, beta-sugárzás, Neutron, Relativisztikus dinamika
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2017/április: 4936. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A neutron bomlásának egyenlete:

n0p++e-+ν¯,
ahol p+ a keletkező (pozitív töltésű) protont, e- a (negatív töltésű) elektront, ν¯ pedig a semleges antineutrínót jelöli.
Az elektronnak akkor lesz a legnagyobb a mozgási energiája, ha az antineutrínó (amelyet nulla nyugalmi tömegű részecskének tekintünk) nem visz el sem energiát, sem impulzust. Az impulzusmegmaradás miatt ekkor a proton és az elektron lendülete egyenlő (p) nagyságú és ellentétes irányú lesz.
A relativisztikus energia:
E=(m0c2)2+(pc)2,
ahol m0 a megfelelő részecske nyugalmi tömege. A tömegeket érdemes MeV/c2 egységben megadni:
mn=939,565MeVc2,mp=938,272MeVc2,me=0,511MeVc2.

Az energiamegmaradás miatt:
mnc2=(mpc2)2+(pc)2+(mec2)2+(pc)2,
amit így is felírhatunk:
mn-(me)2+(p/c)2=(mp)2+(p/c)2.
Négyzetre emelve, majd az elektron energiáját kifejezve azt kapjuk, hogy
(me)2+(p/c)2=Eelektronc2=mn2+me2-mp22mn=1,29MeVc2,
vagyis a keletkező elektron teljes energiája 1,29 MeV. Ha ebből az energiából levonjuk az elektron 0,51 MeV-os nyugalmi energiáját, megkapjuk, hogy az elektron mozgási energiája legfeljebb 0,78 MeV lehet, ami SI egységekben kb. 1,2510-13J.
 
 Nagy Botond (Zalaegerszegi Zrínyi M. Gimn., 12. évf.)