A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a tömeget -mel, és a két testre jellemző fizikai mennyiségeket (sebesség, gyorsulás, erő) különböztessük meg a tömegüknek megfelelő indexszel. Írjuk fel az energiamegmaradás törvényét a rúd vízszintes és függőleges helyzetének megfelelő állapotokra! (A helyzeti energiát a tengely alatt mélységben választjuk nullának.) | | (1) | A sebességeket kifejezhetjük a rúd szögsebességével: és így (1)-ből a szögsebességet, abból pedig a kerületi sebességeket is kiszámíthatjuk: | | vagyis | | (2) |
Jelöljük a függőleges helyzetű rúd által a kis testekre kifejtett erőket -mel és -mel, a gyorsulásokat pedig -mel és -mel (lásd az 1. ábrát). Ezeket a mennyiségeket függőlegesen felfelé mutató irányban fogjuk pozitívnak tekinteni. A mozgásegyenletek: Mivel és , a szögsebesség korábban kiszámított értékének felhasználásával kapjuk, hogy | |
A két test összesen nagyságú, függőlegesen lefelé mutató erővel hat a rúdra (függőlegesen lefelé), és mivel a rúd tömege elhanyagolható, ugyanekkora erőt fejt ki a rúd a tengelyre.
1. ábra
A rúd vízszintes helyzetében (közvetlenül az elengedése után) a nehézségi erők eredő forgatónyomatéka a tengelyre vonatkoztatva (lásd a 2. ábrát): | |
2. ábra A forgatónyomaték hatására a rúd szöggyorsulással kezd elfordulni a tengely körül, ahol a rendszer teljes tehetetlenségi nyomatéka. Ezek szerint | |
Balaskó Dominik (Sopron, Széchenyi I. Gimn., 10. évf.)
Megjegyzés. A rúd függőleges helyzetében a testek gyorsulása is és a rájuk ható nehézségi erő is függőleges, tehát a rúd által kifejtett erők is függőlegesek (rúdirányúak). Vízszintes helyzetnél viszont a rúd függőleges irányú erőket fejt ki a végeihez rögzített testekre, tehát a rúdban ható erő általában nem rúdirányú.
(G. P.) |