Áprilisi feladat dekódolása nem sikerült.
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.
Megoldás. Az ütközések közötti időszakokban a gyöngyszemek (amelyeket az egyszerűség kedvéért pontszerűnek tekintünk) egyenes vonalú egyenletes mozgással mozognak. Tudjuk továbbá, hogy azonos tömegű testek rugalmas ütközésekor a testek sebessége ,,felcserélődik''. Ábrázoljuk a gyöngyszemek mozgását és ütközését egyetlen út‐idő diagramon! Az ütközésmentes időszakokban mindegyik gyöngyszem mozgása egy-egy egyenessel adható meg. Ezek az egyenesek (a gyöngyszemek ,,világvonalai'') az ütközések után is ,,törésmentesen'' folytatódnak, csak az ütközések résztvevői szerepet cserélnek. Az ütközések számát a gyöngyszemek mozgását megadó egyenesek metszéspontjainak száma adja meg (1. ábra). (Az ábrán látható számok a gyöngyszemek azonosítását segítik.) Az ütközések (metszéspontok) száma legfeljebb lehet.
1. ábra Természetesen előfordulhat, hogy valamelyik két egyenes párhuzamos, ezeknek nincsen metszéspontja, illetve az is lehet, hogy két egyenes metszéspontja az indításnál korábbi időpontot jelöl ki (2. ábra). Ezekben az esetekben a ténylegesen bekövetkező ütközések száma kevesebb, mint .
2. ábra A lejtős rúdon súrlódásmentesen csúszó, tehát egyenletesen gyorsuló gyöngyszemek mindegyikének világvonala parabola. Ezen parabolák metszéspontjainak összeszámlálása az előzőnél sokkal bonyolultabb feladatnak látszik, de ‐ szerencsére ‐ nem ez a helyzet. A gyöngyszemek gyorsulását a rúd hajlásszöge határozza meg (). Üljünk bele ‐ gondolatban ‐ egy olyan koordináta-rendszerbe, amely éppen gyorsulással mozog a rúddal párhuzamosan. Ebből a rendszerből szemlélve a gyöngyszemek ,,súlytalanok'', mozgásuk tehát ugyanolyan egyenes vonalú, egyenletes mozgás, mint amilyen a vízszintes rúdnál volt. Emiatt az ütközések száma most is legfeljebb lehet. A KöMaL 2017. évi áprilisi számában megjelent, pontversenyen kívüli feladat. |
|