A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Az egyenletrendszer értelmezési tartománya: ; ; . A második egyenlet bal oldalán lévő törteket közös nevezőre hozva: Mindkét oldalt megszorozva -cal: Felhasználva a megadott egyenletrendszert és azt, hogy , tovább alakítjuk az egyenletet:
Tehát értékei: ; ; . Ha , akkor , . Ebből:
Egy valós szám négyzete nem lehet negatív, így ellentmondáshoz jutottunk, nem lehet 8. Ha , akkor , . Ebből:
Tehát ha , akkor két eset lehetséges -ra és -re:
Ha , akkor , . Ezt felhasználva:
Tehát esetén is két eset lehetséges -ra és -re:
II. megoldás. A nevezők miatt . A második egyenletet alakítva:
Ha , akkor az eredeti egyenletrendszerből:
amiből következne, de ez lehetetlen. Ekkor tehát nincs megoldás. Ha , akkor:
Ebből egyrészt , és így az egyenletet alakítva:
Tehát
Hasonló gondolatmenettel, esetén és -ból a másodfokú egyenletet kapjuk. Az ehhez tartozó megoldások:
III. megoldás. Először kössük ki, hogy az , és számok közül egyik sem lehet nulla, hiszen az egyik egyenletben a nevezőben szerepelnek. Az egyenletet -vel szorozva kapjuk: Mivel , a jobb oldalon 1 áll: Felhasználva, hogy , vagyis :
Ez egy másodfokú egyenlet -ra, a megoldóképlet alapján: | | (1) |
Most másféleképpen is ki fogjuk fejezni -t -ből. Tudjuk, hogy , vagyis , tehát Szorozva -nal:
Ez ismét egy másodfokú egyenlet -ra (), így újra felírva a megoldóképletet:
Az (1) és (2) egyenleteket egymással egyenlővé téve kaphatunk egy olyan egyenletet, amelyben csak szerepel: | | Itt a jelek egymástól függetlenül pluszt és mínuszt is jelenthetnek. Szorozva -szel:
Mindkét oldalt négyzetre emeljük:
Osztva 4-gyel: Látszik, hogy ennek az egyenletnek , és is gyöke, ezeket kiemelhetjük:
Ebből tehát . A kikötésünk alapján , így . Nézzük először azt az esetet, amikor . Ekkor (1) alapján lenne, de a négyzetgyök alatt negatív szám szerepel (), tehát ebben az esetben -ra nem kapunk valós megoldást. így nem ad megoldást. Most nézzük az esetet. Ekkor (1) alapján Ez tehát két megoldást jelent, és ekkor Maradt még az eset. Ekkor (1) alapján | | itt is két megoldás van, és | |
Összesen tehát négy megoldást kaptunk:
Ez lényegében két megoldásnak vehető, ha -t és -t felcserélhetőnek tartjuk. (Az eredeti egyenletrendszerben és szimmetrikusan helyezkedik el.) Mivel a megoldás során nem csak ekvivalens átalakításokat használtunk, le kell ellenőriznünk, hogy ezek a megoldások valóban jók-e. Az szimmetria miatt elegendő a két lényegesen különböző megoldást leellenőrizni. Az első megoldásban , , . Ekkor
Az első megoldás tehát jó. Nézzük a másodikat, itt , és . Ekkor
A második megoldás is jó, vagyis tényleg ez a két lényegesen eltérő megoldás (azaz négy számhármas) van. |