Feladat: B.4817 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Dózsa Ferenc ,  Gárgyán Barnabás ,  Kovács Benedek 
Füzet: 2017/május, 267 - 273. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Harmadfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Algebrai átalakítások
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2016/október: B.4817

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. Az egyenletrendszer értelmezési tartománya: x0; y0; z0. A második egyenlet bal oldalán lévő törteket közös nevezőre hozva:
yz-xz-xyxyz=18.
Mindkét oldalt megszorozva xyz=8-cal:
yz-xz-xy=1.
Felhasználva a megadott egyenletrendszert és azt, hogy x0, tovább alakítjuk az egyenletet:
yz-x(y+z)=1,8x-x(8-x)=1,8x-8x+x2-1=0,8-8x2+x3-x=0,x2(x-8)-(x-8)=0,(x-8)(x2-1)=0,(x-8)(x+1)(x-1)=0.
Tehát x értékei: x1=8; x2=-1; x3=1.
Ha x=8, akkor y+z=0, z=-y. Ebből:
xy(-y)=8,-8y2=8,y2=-1.
Egy valós szám négyzete nem lehet negatív, így ellentmondáshoz jutottunk, x nem lehet 8.
Ha x=1, akkor y+z=7, z=7-y. Ebből:
xy(7-y)=8,7y-y2-8=0,y=7±49-322=7±172.
Tehát ha x=1, akkor két eset lehetséges y-ra és z-re:
y=7+172ész=7-172,illetvey=7-172ész=7+172.
Ha x=-1, akkor y+z=9, z=9-y. Ezt felhasználva:
xy(9-y)=8,-y(9-y)=8,-9y+y2-8=0,y=9±81+322=9±1132.
Tehát x=-1 esetén is két eset lehetséges y-ra és z-re:
y=9+1132ész=9-1132,illetvey=9-1132ész=9+1132.
 

 
II. megoldás. A nevezők miatt x,y,z0. A második egyenletet alakítva:
yz-xz-xy=1,yz=1+xz+xy=8x,x+x2z+x2y=8=x+y+z,x2z+x2y=y+z,x2(y+z)=y+z,(y+z)(x2-1)=0,(y+z)(x-1)(x+1)=0.

Ha y=-z, akkor az eredeti egyenletrendszerből:
x(-z)z=8,1x+1z-1z=1x=18,
amiből -z2=1 következne, de ez lehetetlen. Ekkor tehát nincs megoldás.
Ha x=1, akkor:
y+z=7,yz=8,1-1y-1z=18.
Ebből egyrészt y=7-z, és így az yz=8 egyenletet alakítva:
z(7-z)=8,z2-7z+8=0,z1,2=7±172.
Tehát
z1=7-172,y1=7+172;z2=7+172,y2=7-172.

Hasonló gondolatmenettel, x=-1 esetén y=9-z és yz=-8-ból a
z2-9z-8=0
másodfokú egyenletet kapjuk. Az ehhez tartozó megoldások:
z3=9-1132,y3=9+1132;z4=9+1132,y4=9-1132.

 
III. megoldás. Először kössük ki, hogy az x, y és z számok közül egyik sem lehet nulla, hiszen az egyik egyenletben a nevezőben szerepelnek.
Az 1x-1y-1z=18 egyenletet xyz-vel szorozva kapjuk:
yz-xz-xy=xyz8.
Mivel xyz=8, a jobb oldalon 1 áll:
yz-xz-xy=1.
Felhasználva, hogy x+y+z=8, vagyis z=8-x-y:
y(8-x-y)-x(8-x-y)-xy=1,8y-xy-y2-8x+x2+xy-xy=1,0=y2+(x-8)y-x2+8x+1.
Ez egy másodfokú egyenlet y-ra, a megoldóképlet alapján:
y=8-x±(x-8)2+4(x2-8x-1)2=8-x±5x2-48x+602.(1)

Most másféleképpen is ki fogjuk fejezni y-t x-ből. Tudjuk, hogy xyz=8, vagyis z=8xy, tehát
8-x-y=8xy.
Szorozva xy-nal:
8xy-x2y-xy2=8,xy2+(x2-8x)y+8=0.
Ez ismét egy másodfokú egyenlet y-ra (x0), így újra felírva a megoldóképletet:
y=8x-x2±(x2-8x)2-4x82x=8x-x2±x4-16x3+64x2-32x2x.(2)


Az (1) és (2) egyenleteket egymással egyenlővé téve kaphatunk egy olyan egyenletet, amelyben csak x szerepel:
8-x±5x2-48x+602=8x-x2±x4-16x3+64x2-32x2x.
Itt a ± jelek egymástól függetlenül pluszt és mínuszt is jelenthetnek. Szorozva 2x-szel:
8x-x2±x5x2-48x+60=8x-x2±x4-16x3+64x2-32x,±x5x2-48x+60=±x4-16x3+64x2-32x.
Mindkét oldalt négyzetre emeljük:
x2(5x2-48x+60)=x4-16x3+64x2-32x,5x4-48x3+60x2=x4-16x3+64x2-32x,4x4-32x3-4x2+32x=0.
Osztva 4-gyel:
x4-8x3-x2+8x=0.
Látszik, hogy ennek az egyenletnek x=0, x=1 és x=-1 is gyöke, ezeket kiemelhetjük:
x(x3-8x2-x+8)=0,x(x-1)(x2-7x-8)=0,x(x-1)(x+1)(x-8)=0.
Ebből tehát x{-1,0,1,8}. A kikötésünk alapján x0, így x{-1,1,8}.
Nézzük először azt az esetet, amikor x=8. Ekkor (1) alapján
y=8-x±5x2-48x+602
lenne, de a négyzetgyök alatt negatív szám szerepel (582-488+60=-4), tehát ebben az esetben y-ra nem kapunk valós megoldást. x=8 így nem ad megoldást.
Most nézzük az x=1 esetet. Ekkor (1) alapján
y=8-x±5x2-48x+602=7±172.
Ez tehát két megoldást jelent, és ekkor
z=8-x-y=8-1-7±172=7172.

Maradt még az x=-1 eset. Ekkor (1) alapján
y=8-x±5x2-48x+602=9±1132,
itt is két megoldás van, és
z=8-x-y=8+1-9±1132=91132.

Összesen tehát négy megoldást kaptunk:
x1=1,y1=7+172,z1=7-172;x2=1,y2=7-172,z2=7+172;x3=-1,y3=9+1132,z3=9-1132;x4=-1,y4=9-1132,z4=9+1132.
Ez lényegében két megoldásnak vehető, ha y-t és z-t felcserélhetőnek tartjuk. (Az eredeti egyenletrendszerben y és z szimmetrikusan helyezkedik el.)
Mivel a megoldás során nem csak ekvivalens átalakításokat használtunk, le kell ellenőriznünk, hogy ezek a megoldások valóban jók-e. Az y-z szimmetria miatt elegendő a két lényegesen különböző megoldást leellenőrizni.
Az első megoldásban x=1, y=7+172, z=7-172. Ekkor
xyz=yz=7+1727-172=49-174=324=8,x+y+z=1+7+172+7-172=1+7=8,1x-1y-1z=1-27+17-27-17==(7-17)(7+17)-2(7-17)-2(7+17)(7-17)(7+17)==32-14+217-14-21732=432=18.
Az első megoldás tehát jó.
Nézzük a másodikat, itt x=-1, y=9+1132 és z=9-1132. Ekkor
xyz=-yz=-9+11329-1132=-81-1134=--324=8,x+y+z=-1+9+1132+9-1132=-1+9=8,1x-1y-1z=-1-29+113-29-113==-(9-113)(9+113)-2(9-113)-2(9+113)(9-113)(9+113)==32-18+2113-18-2113-32=-4-32=18.

A második megoldás is jó, vagyis tényleg ez a két lényegesen eltérő megoldás (azaz négy (x,y,z) számhármas) van.