Feladat: B.4631 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Andi Gabriel Brojbeanu ,  Forrás Bence ,  Maga Balázs ,  Williams Kada 
Füzet: 2017/március, 150 - 153. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Körök, Síkgeometriai bizonyítások
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2014/április: B.4631

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Megoldás. Kettő segédállítással kezdünk:
 
1. segédállítás: Tegyük fel, hogy a c1 és c2 körvonalak nem metszik egymást. Ekkor létezik olyan inverzió1, amely a c1 és c2 köröket koncentrikus körökbe képezi.
 
Az 1. segédállítás bizonyítása: Legyen c1 középpontja O1, c2 középpontja O2. Ha O1=O2, akkor bármilyen O1 pólusú inverzió megfelel.
Ha O1O2, akkor legyen a c1 és c2 körök hatványvonala h. Mivel c1 és c2 nem metszi egymást, h sem metszi a c1 és c2 körök egyikét sem. Legyen Hh hatványvonal tetszőleges pontja. A hatványvonal definíciója miatt H-ból a c1 és c2 körökhöz egyenlő hosszú érintők húzhatóak, jelöljük ezek közös hosszát e-vel, és tekintsük a H középpontú, e sugarú c kört. Világos, hogy c merőlegesen metszi c1-et és c2-t. Továbbá c két pontban metszi az f=O1O2 centrális egyenest. Legyen ezen metszéspontok egyike P, k pedig egy P középpontú tetszőleges kör (1. ábra).


 

1. ábra
 

Megmutatjuk, hogy a k-ra vonatkozó inverzió a kívánalmaknak eleget tesz. Legyenek értelemszerűen a megfelelő körök és egyenesek k-ra vonatkozó inverz képei a c1' és c2' körök, valamint az f' és c' egyenesek. Az inverzió szögtartása miatt f' és c' merőlegesen metszi c1' és c2' mindegyikét, vagyis az egymástól különböző f' és c' egyenesek illeszkednek a c1' és c2' körök középpontjaira. Ebből következik, hogy a c1' és c2' körök középpontja közös, vagyis c1' és c2' koncentrikusak. Ezzel a segédállítást beláttuk.
 
1. megjegyzés: A gondolatmenetből kiolvasható, hogy a különböző H középpontú körök szükségképpen ugyanabban a két pontban metszik az e centrálist. A háttérben valójában a c1 és c2 körök által generált elliptikus körsor, valamint a rá ortogonális (más szóhasználattal hozzá konjugált) hiperbolikus körsor geometriája húzódik, amiről bővebben Hajós György: Bevezetés a geometriába c. könyvének 40. pontjában olvashatunk.
2. megjegyzés: Az állítás erősíthető, előírhatjuk, hogy a koncentrikus c1' és c2' körök közül melyik legyen a belső, és melyik a külső. Ehhez a két kapott lehetséges P pont közül kell a megfelelőt kiválasztanunk. Ennek részletes belátását az olvasóra bízzuk, a továbbiakban csak azt fogjuk felhasználni, hogy ha c1 belsejében van c2, akkor elérhető, hogy c2' is c1' belsejében legyen; ehhez egy mindkét körön kívüli pólusra kell invertálni.
3. megjegyzés: Ha a c1 és c2 körök metszik egymást, nyilvánvalóan nincs olyan inverzió, amely őket koncentrikus körökbe képezi.

 
2. segédállítás: Legyen a k kör középpontja O, egy O-ra illeszkedő egyenes, A, B, C és D pedig négy különböző, O-tól különböző pont -en. A k-ra vonatkozó inverzió az A, B, C és D pontokat rendre az A', B', C' és D' pontokba képezi. Ekkor
ACCB:ADDB=A'C'C'B':A'D'D'B',
ahol az XYYZ arányhoz pozitív előjelet rendelünk, ha YXZ¯, egyébként pedig negatívat.

 
A 2. segédállítás bizonyítása: Válasszuk a koordinátarendszert úgy, hogy O legyen az origó, k sugara legyen egységnyi, és az egyenes egybeessen az x-tengellyel. Ekkor az állítás ekvivalens a könnyen ellenőrizhető
a-cc-b:a-dd-b=1a-1c1c-1b:1a-1d1d-1b
azonossággal. Ezzel a 2. segédállítást beláttuk.
 
4. megjegyzés: A 2. segédállítás egy speciális esete annak a ténynek, hogy az inverzió tartja a kettősviszonyt, lásd Dobos Sándor, Hraskó András, Kiss Géza, Surányi László: Geometria, 11.‐12. évfolyam c. könyvében a 3.8. szakasz 3.2. és 3.3. feladatait, illetve Szőkefalvi-Nagy Béla: Komplex függvénytan c. könyvének 3. fejezetét.

 

Ezután rátérünk a feladat megoldására. Az állítás csak abban az esetben igaz, ha a négy érintkező kör közül k0 a középső, először ezzel az esettel foglalkozunk.
Legyen k4T12T23T31 kör. Világos, hogy k4 a belsejében tartalmazza k0-t, és merőlegesen metszi a k1, k2 és k3 köröket. Tegyük fel, hogy OU és messe az OU egyenes k4-et az A és D pontokban, k0-t a B és C pontokban a 2. ábra szerint. Az 1. segédállítást, illetve a 2. megjegyzést felhasználva hajtsunk végre egy alkalmas P középpontú k körre vonatkozó inverziót, amely a k0 és k4 köröket a koncentrikus k0' és k4' körökbe képezi, ahol k0'k4' belsejében van. A k1, k2 és k3 körök k1', k2' és k3' képei is körök lesznek, amelyek merőlegesen metszik k4'-et, és kívülről érintik k0'-t. Az A, B, C és D pontok egy P pólusból induló félegyenesre illeszkednek, ezért A', B', C' és D' képeik is, de sorrendjük az eredetihez képest megfordul. Így az inverzió után a 3. ábrát kapjuk.


 

2. ábra
 



 

3. ábra
 

Használjuk a 3. ábra jelöléseit, k0' és k4' közös centruma legyen O^. Mivel k1', k2' és k3' merőlegesen metszik k4'-t, egymást páronként kívülről érintik, valamint érintik a k4'-vel koncentrikus k0' kört, a sugaraik megegyeznek. Ebből könnyen látható, hogy O^O1^T12' derékszögű háromszög O^ szöge 60, átfogójának felezőpontja M. Így k1' sugara egyrészt O1^T01'=2R'-r', másrészt O1^T12'=3R', ahol r' és R' rendre k0' és k4' sugarát jelöli. Innen r'=(2-3)R' adódik, majd egyszerű számolással kapjuk, hogy
A'B'B'D':A'C'C'D'=R'-r'R'+r':R'+r'R'-r'=(3-13-3)2=13.

Most alkalmazzuk a 2. segédállítást, amiből következik, hogy
ABBD:ACCD=13.(1)

Bevezetve a d=UV jelölést a 2. ábra szerint AB=d+R-r, BD=R+r-d, AC=R+r+d és CD=R-r-d. Ezt visszahelyettesítve (1)-be nyerjük, hogy
R+d-rR+r-d:R+r+dR-r-d=13,
amiből a bizonyítandó d2=R2-4Rr+r2 összefüggés egyszerű átszorzással következik.
Hátra van az O=U eset vizsgálata. Ekkor d=0 és az inverzió előtti ábránk lényegében megegyezik a 3. ábrával, így r=(2-3)R, és R2-4Rr+r2=0 is azonnal következik. Ezzel azt az esetet beláttuk, amikor k0 a középső kör.
Ha k0 nem a középső az adott négy páronként érintő kör közül, akkor az állítás nem igaz, de nagyon hasonló formula teljesül. Ez az eset az előzőhöz analóg módon kezelhető, ezért csak vázlatosan ismertetjük a lépéseket. A megfelelő inverzió után ismét a 3. ábrát kapjuk, ezért (1) továbbra is érvényes. Azonban ez esetben a 4.ábra szerint
AB=R+d+r,BD=d+r-R,AC=-r+d+R   és  CD=d-r-R.


Ezt (1)-be visszaírva, rendezés után a d2=R2+4Rr+r2 összefüggést kapjuk.


 

4. ábra
 

1Az inverzióról szóló ismertető cikket lásd honlapunkon:
https://www.komal.hu/cikkek/cikklista.h.shtml.