Feladat: 2016. évi Eötvös fizikaverseny 1. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2017/február, 105 - 106. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Eötvös Loránd (korábban Károly Irén), Tömegpont mozgásegyenlete
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2017/február: 2016. évi Eötvös fizikaverseny 1. feladata, 1970/szeptember: 1970. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 12. feladata
Feladatok megoldásai: 1971/május: 1325. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Megoldás. Ha a rajztábla és a pénzérme között a súrlódási tényező elegendően nagy lenne (μ>Rω2/g), akkor a pénzérme nem csúszna meg, hanem a táblához tapadva követné annak mozgását. A feladat szövege szerint nem ez a helyzet, így a rajztábla indításakor a pénzérme azonnal megcsúszik. Sejthető, hogy néhány periódusidőnyi átmeneti (tranziens) szakasz után az érme mozgása állandósul. Megmutatjuk, hogy az egyenletes körmozgást végző pénzérme kielégíti a Newton-féle mozgásegyenletet.
Az m tömegű pénzérmére vízszintes irányban egyetlen erő hat: a μmg nagyságú, de állandóan változó irányú csúszási súrlódási erő. Stacionárius körmozgás esetén az érme sebességének nagysága állandó, ezért a súrlódási erő mindig merőleges a sebességvektorra. A pénzérme körmozgásának szögsebessége nem lehet más, mint a rajztábla mozgásának ω körfrekvenciája. A körpálya r sugarát a mozgásegyenletből határozhatjuk meg:
μmg=mrω2,ebbőlr=μgω2.(1)
Érdekes, hogy r nem függ a rajztábla pályájának R sugarától.


 

1. ábra
 

Most térjünk rá arra a kérdésre, hogy milyen nyomot hagy az érme a rajztáblán! Ehhez a két test relatív mozgását kell elemezni. Az 1. ábrán látható r sugarú k1 kör a pénzérme pályáját mutatja az álló vonatkoztatási rendszerben, az R sugarú k2 kör a rajztábla éppen az érmével érintkező pontjának későbbi pályáját jelzi, végül pedig a ϱ sugarú k3 kör a táblán hagyott grafitnyomnak felel meg. Az érmére ható csúszási súrlódási erő az O1 pont felé mutat, ezzel ellentétes tehát az érme rajztáblához viszonyított vrel sebessége. Az érme álló vonatkoztatási rendszerhez viszonyított v sebessége viszont erre merőleges, így a rajztábla érmével éppen érintkező pontjának V=v-vrel sebességére fennáll a Pitagorasz-tétel:
V2=v2+vrel2.(2)
Mivel az állandósult mozgásszakaszban mindhárom sebességvektor ω szögsebességgel forog az időben, a nagyságukat kifejezhetjük a körpályák sugarával:
|V|=Rω,|v|=rω,|vrel|=ϱω,
amelyeket a (2) egyenletbe írva a sugarak között kapunk összefüggést:
R2=r2+ϱ2.
Ezt és az (1) eredményt felhasználva megkapjuk a pénzérme által a rajztáblán hagyott kör alakú grafitnyomok ϱ sugarát:
ϱ=R2-(μgω2)2.
Az érme megcsúszásának μ<Rω2/g feltétele miatt ez mindig valós.
 
Megjegyzés. Az ábráról leolvasható, hogy az érme mozgása nincs szinkronban a rajztábla mozgásával, hanem ahhoz képest folyamatosan ,,késik''. A fáziskésés φ szögét is a sebességvektorok által kifeszített derékszögű háromszög segítségével határozhatjuk meg:
cosφ=|v||V|=rR=μgRω2,
amely csúszó érme esetén biztosan kisebb 1-nél.