A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Megmutatjuk, hogy az állítás pontosan akkor igaz, ha -nél nagyobb páratlan szám. A konvexségből következik, hogy ha a sokszög csúcsait , az oldal felezőpontját pedig jelöli (), akkor is konvex -szög, és az egyenes által meghatározott két félsík közül az egyikbe, az sokszög összes többi csúcsa pedig a másikba esik.
1. ábra Ha adottak az oldalfelezőpontok és a sokszög csúcsa, akkor ezek egyértelműen meghatározzák a sokszöget, mert az adott csúcsot sorban tükrözve az oldalfelezőpontokra megkapjuk az -szög minden csúcsát. Ebből az is látszik, hogy a csúcs fixpontja annak a transzformációnak, amit az pontokra való egymás utáni tükrözések adnak meg. Tudjuk, hogy páratlan sok középpontos tükrözés egymásutánja megegyezik egy középpontos tükrözéssel, páros sok középpontos tükrözés egymásutánja pedig megegyezik egy eltolással (ami az identitás is lehet, ha az eltolás vektora ). Ha tehát páratlan szám és az sokszög szabályos, akkor csak az a pont lehet, ami az pontokra való egymás utáni tükrözések által meghatározott középpontos tükrözés centruma, azaz az pont egyértelműen létezik. Mivel egy szabályos sokszög oldalfelezőpontjai nyilván szabályos sokszöget határoznak meg, ezért egyértelműsége azt jelenti, hogy az sokszög is szabályos. Ha viszont páros szám, akkor bármely olyan pont lehet, ami az pontokra való egymás utáni tükrözések által meghatározott eltolásnak fixpontja. Most abból, hogy bármely szabályos sokszög oldalfelezőpontjai szabályos sokszöget határoznak meg, az következik, hogy a felezőpontokra való tükrözések egymásutánja a vektorral való eltolás, azaz az identitás. Ennek minden pont fixpontja, tehát a sík tetszőleges pontját sorban tükrözve a felezőpontokra, az -edik tükrözés után visszajutunk a pontba. Ha -t úgy választjuk, hogy elég közel legyen annak a szabályos sokszögnek egy csúcsához, melynek oldalfelezőpontjai az pontok, akkor a tükrözések során kapott sokszög nyilván konvex lesz, de nem szabályos. Ezzel állításunkat beláttuk.
II. megoldás. Használjuk az I. megoldás jelöléseit, továbbá legyenek egy rögzített pontból a szereplő pontokba mutató helyvektorok a megfelelő kövér kisbetűkkel jelölve. Tudjuk, hogy bármely szakasz felezőpontjának helyvektora megegyezik a végpontok helyvektorainak számtani közepével. Ezért
Minden második egyenletet -gyel megszorozva, majd az egyenleteket összeadva kapjuk, hogy | | (1) |
2. ábra Ez azt jelenti, hogy ha n≥3 páratlan, akkor a felezőpontok egyértelműen meghatározzák a csúcspontokat. Mivel egy szabályos n-szög oldalfelezőpontjai szabályos n-szöget alkotnak (hiszen az oldalfelezőpontok által meghatározott sokszöget megkapjuk, ha az eredeti sokszöget a középpontja körül πn szöggel elforgatjuk és a középpontból cosπn arányban kicsinyítjük, lásd a 2. ábrát), ezért ebben az esetben az eredeti sokszög szabályossága következik a felezőpontok által meghatározott sokszög szabályosságából. Ha n≥4 páros, akkor viszont az (1) egyenlet szerint a felezőpontoknak eleget kell tenniük bizonyos feltételeknek (ha pl. n=4, akkor könnyen látható, hogy (1) éppen azt a jól ismert tulajdonságot jelenti, mely szerint tetszőleges négyszög oldalfelezőpontjai paralelogrammát alkotnak), de a felezőpontok nem határozzák meg a csúcsokat. Ha ugyanis b1 egy tetszőleges pont helyvektora és i=1,2,...,n-1 esetén bi+1=2fi-bi, akkor | bi=2(fi-1-fi-2+...+(-1)if1)+(-1)i+1b1. | Ezért i<n esetén a BiBi+1 szakasz felezőpontja nyilván Fi, az pedig, hogy BnB1 felezőpontja Fn, az (1) egyenletből következik, mert azt felhasználva kapjuk, hogy
bn=2(fn-1-fn-2+...+(-1)nf1)+(-1)n+1b1==2((fn-fn)+fn-1-fn-2+...+f1)-b1==2fn-2⋅0-b1=2fn-b1.
Ha B1-et úgy választjuk, hogy elég közel legyen A1-hez, akkor a B1B2...Bn sokszög nyilván konvex lesz. Tehát ha n páros, akkor végtelen sok olyan nem szabályos konvex n-szög létezik, melyek oldalfelezőpontjai szabályos n-szöget alkotnak. Vagyis a feladatban szereplő állítás akkor igaz, ha n 1-nél nagyobb páratlan szám. |