Feladat: 4887. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Gulácsi Máté ,  Krasznai Anna 
Füzet: 2017/május, 305 - 307. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Tükrök
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2016/december: 4887. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. A fény útja megfordítható, tehát ha az egyik irányban (mondjuk balra) kiinduló fénysugarak a tárgy helyén alkotnak valódi képet, akkor ugyanez teljesül a jobbra induló (először a síktükörre, majd utána a homorú tükörre eső) fénysugarakra is. Elegendő tehát az egyik esetet vizsgálnunk.
Jelöljük a homorú tükörre vonatkozó tárgytávolságot (vagyis a fényforrás és a homorú tükör távolságát) t-vel. (Nyilván t<d.) A továbbiakban három esetet különböztetünk meg.
(i) Ha t>2f, akkor a homorú tükörről visszaverődő fénysugár az optikai tengelyt metszve éri el a síktükröt (1. ábra), és arról visszaverődve nem alkothat képet a T pontban. (Ilyenkor a fényforrásról a tükör mögött keletkezik látszólagos (virtuális) kép, tehát a feladatban megadott feltétel nem teljesülhet.)


 

1. ábra
 

(ii) Akkor sem jöhet létre valódi kép a fényforrás helyén, ha tf, hiszen a homorú tükörről visszaverődő fénysugarak széttartóak (az optikai tengelytől távolodnak), és ezen a helyzeten a síktükör sem változtat (2. ábra). A keletkező kép ebben az esetben is virtuális.


 

2. ábra
 

(iii) A feladat szövegében megfogalmazott képalkotás tehát csak akkor valósulhat meg, ha f<t2f. Megmutatjuk, hogy ebben az esetben tetszőleges f és az egyenlőtlenségnek eleget tevő t esetén találhatunk olyan d távolságot, amely mellett a fényforrás helyén valódi kép jön létre.
Tekintsük a fényforrásból a homorú tükör felé induló (az optikai tengellyel kis szöget bezáró) fénysugarak valamelyikét (3. ábra). A homorú tükörről visszaverődő fénysugár a sötétebben jelölt tartományban halad tovább, és az optikai tengellyel valamekkora α szöget zár be. Ennek a sugárnak, valamint a T pontból az optikai tengellyel ugyancsak α szöget bezáró egyenesnek a metszéspontja kijelöli azt a helyet, ahová elhelyezett síktükör megvalósítja a kívánt leképezést. Az ábrán ugyan csak egyetlen fénysugarat rajzoltunk meg, de tudjuk, hogy ha ez a sugár a T pontban metszi az optikai tengelyt, akkor ugyanez igaz a többi (az optikai tengely közelében haladó) fénysugárra is.


 

3. ábra
 

Az ábráról azt is leolvashatjuk, hogy ha valódi kép keletkezik, akkor d2f mindig teljesül.
Az egyenlőtlenség felső határának megfelelő t=2f esetben a homorú tükör éppen a T pontban alkot képet. Ha a síktükröt ide, közvetlenül a fényforrásra helyezzük, a feladat feltétele formálisan teljesül, de fizikailag reális, ténylegesen megvalósítható képalkotásnak ezt a helyzetet nem tekinthetjük.
 
II. megoldás. Legyen T a síktükörtől x távolságra. Így a síktükör által képzett T' kép is x távolságra lesz a síktükörtől, de annak ,,ellentétes oldalán'', vagyis a homorú tükörtól (d+x) távolságra. Ha a homorú tükörrel tükrözve T és T' közül bármelyik is a másikat adja vissza, akkor ez oda-vissza igaz, tehát egymást kapjuk a tükrözésekből. Ebből következik, hogy elég az egyik irányból megvizsgálnunk a leképezést.
Írjuk fel a homorú tükörre a leképezési törvényt, k és t helyére rendre (d+x)-et és (d-x)-et helyettesítve:
1f=1d+x+1d-x,1f=2dd2-x2,x=d2-2df.
Látjuk, hogy a feladatban leírt leképezés csak akkor valósulhat meg, ha d2-2df pozitív, vagyis d>2f. (d=2f esetben x=0 lenne, vagyis a síktükröt éppen a fényforrásra kellene helyeznünk, ez fizikailag nem reális.)
A fényforrást tehát a homorú tükörtől t=d-d(d-2f) távolságra kell elhelyeznünk, akkor képezi le a két tükör a fényforrást önmagára.