A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Legyen a szerkesztendő pont , továbbá vezessük be az ábra szerinti jelölést. Legyen a pont a pont -re vonatkozó tükörképe.
A és a háromszögek a tükrözés miatt egybevágók. Állítsunk merőlegest a pontból az egyenesre, a merőleges talppontja legyen az pont. , mivel csúcsszögek, így azt is látjuk, hogy | | A és a háromszögekben egy oldal közös és a szögek megegyeznek, a két háromszög egybevágó. Tehát és , vagyis a középpontú sugarú kört a és egyenesek -ben, illetve -ben érintik. Az eddigiek alapján az egyenes a kör érintője, az érintési pont az pont. Az érintő megszerkesztéséhez elegendő a kör és az pont ismerete. Ahol az érintő metszi a szakaszt, ott kapjuk a pontot. A szerkesztés menete: 1. A pont tükrözése -re ( pont). 2. A középpontú, sugarú kör szerkesztése (a kör szerkesztése). 3. A körhöz érintő szerkesztése az pontból (az érintési pont ). 4. A és szakaszok metszéspontja . A szerkesztési eljárás helyességének feltétele, hogy a és szakaszok valóban messék egymást. Két esetet érdemes külön vizsgálnunk: I. eset: . Ebben az esetben mindig működik a szerkesztési eljárás. A kör összes pontja ugyanis az egyenes egyik félsíkjába esik, a szakasz merőleges -re, tehát az -ból -hoz húzott érintő félegyenes is ebben a félsíkban lesz, a szakaszt metszi. II. eset: . Mivel egy háromszögben nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van, a háromszögben , tehát . Azonban a pont a szakasz belső pontja, ezért az szögnek hegyesszögnek kellene lennie. Tehát ebben az esetben nem létezik a szakasznak megfelelő pontja.
Megjegyzés. Sok versenyző választott algebrai megoldást. Az adatokkal kifejezték a , vagy a szakasz hosszát, esetleg a tangensét. Mindegyik esetben egy gyökös kifejezés adódott, ahol már nagyon sokan elmulasztották a szerkesztés menetének leírását és/vagy a szerkeszthetőség kérdésének vizsgálatát.
|