Feladat:	581. fizika gyakorlat	Korcsoport: 14-15	Nehézségi fok: könnyű
Füzet:	2017/március, 176 - 177. oldal		PDF  |  MathML
Témakör(ök):	Gyakorlat, A Föld mozgásával kapcsolatos jelenségek
Hivatkozás(ok):	Feladatok: 2016/október: 581. fizika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.   Megoldás. Ha közvetlenül a naplemente után gyorsabban megyünk (utazunk, repülünk) nyugatra, mint amekkora a földfelszín kerületi sebessége azon a helyen, akkor elérhetjük, hogy nyugaton látjuk felkelni a Napot. Lényegében ugyanezt érjük el akkor is, ha egy magas torony aljánál bevárjuk a naplementét, majd gyorsan felmegyünk lifttel a torony tetejéig. Lehetséges, hogy olyan magasan leszünk, ahol még nem ment le a Nap, útközben tehát nyugaton láttuk fölkelni a Napot.   Megjegyzés. Több megoldó is írta, hogy a Földdel ellentétesen forgó bolygón (ilyen ,,retrográd forgásirányú'' például a Vénusz) nyugaton felkelő Napot lehet látni. Ez logikus, de mégsem helyes állítás! A Naprendszer különböző égitestein az északi irányt a forgástengelyüknek és a jobbkéz-szabálynak megfelelően értelmezik; a kelet‐nyugati irányokat pedig ehhez az északi irányhoz képest ugyanúgy, mint itt a Földön. Ennek megfelelően a retrográd forgású Vénusz felszínéről nézve a Nap és a csillagok ugyancsak keleten kelnek fel, éppen úgy, mint minálunk. Az égtájak értelmezése a Földtől különböző égitesteken nem nyilvánvaló, és lényegében csak megállapodás kérdése. A Hold egyik óriási ,,tengerét'' a Mare Orientale-t (Keleti Tengert) például az égitest délnyugati szélénél találjuk. A korábbi égtáj-használatra utaló elnevezést ‐ történeti okokból ‐ változatlanul használjuk ma is. A retrográd forgásirányra hivatkozó (és a fentiek értelmében hibás) dolgozatok, ha az érvelésük helyes volt, a teljes pontszámot kapták, mert egy földrajzi (esetünkben csillagászati) fogalom nyelvi értelmezése nem tartozik a feladat fizikai lényegéhez. (A Szerk.)