Feladat: B.4656 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Kátay Tamás ,  Nagy Kartal 
Füzet: 2015/május, 279 - 280. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Térgeometriai bizonyítások, Paralelogrammák
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2014/október: B.4656

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. Középiskolában rendszeresen előforduló feladat a következő: konvex szögtartomány tetszőleges P belső pontján keresztül húzható olyan egyenes, amelynek szögszárak közé eső szakaszát az adott P pont felezi. A megoldáshoz középpontosan tükrözni kell az egyik szögszárat az adott P pontra. A konvexitás miatt a tükrözött félegyenes metszi a másik szögszárat. Ez a pont lesz az egyik szakaszvégpont. Ezt a pontot a P-vel összekötve kapjuk a megfelelő egyenest.
Az előbbi eredmény felhasználásával tekintsük a négyoldalú konvex térszöglet két-két szemben lévő félegyenese által meghatározott szögtartományokat, továbbá ezek metszetét, ami egy félegyenes. Ezt követően vegyünk ennek a metszésvonalnak a tartományba eső félegyenesén egy tetszőleges K pontot, amely a paralelogramma középpontja lesz. Most használjuk fel az előbb idézett feladat eredményét, hogy konvex szögtartományban bármely ponthoz lehet úgy egy szakasz húzni, hogy a szakasz végpontjai a szárakon vannak, s a szakasz felezőpontja az adott pont. Ezt végezzük el a K ponttal és a két szögtartománnyal. Így keletkezik négy olyan pont, ami két metsző egyenesen helyezkedik el, tehát egy síkban van, és a négyszög átlói felezik is egymást, tehát valóban egy paralelogrammát kapunk.
 
II. megoldás. Tekintsünk egy tetszőleges konvex testszögletet. Legyen a csúcsa P. Induljanak P-ből az a, b, c, d egységvektorok, melyek rendre a P-ből induló élekre illeszkednek, körüljárásuk egyik sorrendjében.
Legyen α tetszőleges pozitív valós szám. Ismert, hogy a tér bármely vektora (egyértelműen) előállítható három nem komplanáris vektor lineáris kombinációjaként. A b, d és -c vektorok nem komplanárisak, így léteznek olyan β, γ és δ valós számok, hogy αa=βb+δd+γ(-c). Ekkor γc-δd=βb-αa. Az egyenlet két oldalán lévő vektorok párhuzamosak egymással, hiszen egyenlőek, valamint kezdő és végpontjaik a négy ,,élen'' vannak (βγ és δ pozitívak, hiszen a konvexitás miatt αa végpontja a b, d és -c vektorok által kifeszített térrészben van), így a rájuk illeszkedő sík paralelogrammát metsz ki a testszögletből.