Feladat: 4859. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Fajszi Bulcsú ,  Mácz Andrea 
Füzet: 2017/január, 52 - 54. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Hővezetés, Stefan--Boltzmann-törvény, Áram hőhatása (Joule-hő)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2016/szeptember: 4859. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az ellenálláshuzal kezdeti ellenállása legyen R1, az akkumulátor feszültsége U, a huzal sugara r, a hossza kezdetben 1. Ismerjük a huzal hőmérsékletét az első esetben (T1=37C), valamint a környezet hőmérsékletét (T0=27C).
A huzalt az átfolyó áram

P1=UI1=U2R1(1)
teljesítménnyel melegíti. Ezzel a környezetnek leadott hő tart egyensúlyt, ami ‐ fémről lévén szó ‐ elsősorban hővezetés formájában történik. A hőközlés egyéb formáit (a konvekciót és a hősugárzást) most figyelmen kívül hagyjuk, feltételezzük, hogy ezek mértéke elhanyagolható a hővezetéshez képest.
A hővezetés képlete alapján
H=λAΔTΔx
teljesítménnyel adja át a hőt a huzal a környezetének, ahol λ a huzal hővezetési tényezője, A a vezeték felületének nagysága, melyen át a hőátadás történik (hosszú, vékony huzal esetében A2rπ), ΔT a környezet és a huzal közti hőmérsékletkülönbség, Δx pedig a huzal belseje és a környezet ,,átlagos távolsága''. (Δx nagyságát nehéz lenne pontosan megadni, de erre nincs is szükség, elegendő azt tudnunk, hogy az értéke -től független állandó.)
Állandósult állapotban (amikor a huzal hőmérséklete időben már nem változik) az akkumulátor elektromos teljesítménye megegyezik a hőleadás teljesítményével:
P1=H1,vagyisU2R1=λAΔT1Δx,(2)
ahol ΔT1=T1-T0=10C.
A huzal ellenállása az
R=ϱA'
általános képlet alapján számolható, amelyben ϱ a huzal anyagának fajlagos ellenállását, a huzal hosszát, A' pedig a huzal keresztmetszetét (A'=r2π) jelöli. Ha a huzal egyharmadát levágjuk, akkor hossza kétharmadára csökken, a keresztmetszete nem változik, így ellenállása kétharmada lesz az eredetinek: R2=23R1. Mivel U állandó marad, az (1) összefüggés szerint az akkumulátor másfélszer nagyobb teljesítménnyel tudja melegíteni a huzalt, mint korábban:
P2=32P1.
(Feltételezzük, hogy a hőmérsékletváltozás nem túl nagy, emiatt a fajlagos ellenállás hőfokfüggését figyelmen kívük hagyhatjuk.)
A huzal egyharmadának levágásakor A kétharmadára csökken (hiszen A), így a környezeténél ΔT2-vel magasabb hőmérsékletű huzal által leadott hőteljesítmény:
H2=λ(23A)ΔT2Δx.
A ,,megcsonkított huzal'' állandósult hőmérsékleti állapotában
P2=H2,tehát32P1=23λ(23A)ΔT2Δx.(3)
A (2) és (3) egyenletekből következik, hogy a huzal és a környezet közti hőmérsékletkülönbség a második esetben
ΔT2=(32)2ΔT1=22,5C,
az új, állandósult hőmérséklet pedig T2=T0+ΔT2=49,5C lesz.
 
II. megoldás. Tegyük fel, hogy a huzal által felvett teljesítmény teljes egészében a hőmérsékleti sugárzásra fordítódik. Használjuk fel a Stefan‐Boltzmann-törvényt:
ΔQΔt=εσA(T14-T04),
ahol T1 a test (itt a vezeték) hőmérséklete, T0 pedig a környezet hőmérséklete.
Állandósult állapotban a kisugárzott hőteljesítmény megegyezik az U2/R felvett elektromos teljesítménnyel. Az akkumulátor feszültsége a vezeték megrövidítésekor nem változik. Az ellenállás egyenesen arányos a vezeték hosszával, ezért levágás után R-ről 23R-re csökken. Írjuk fel a felvett és leadott teljesítmények egyenlőségét a huzal levágása előtti és utáni (T hőmérsékletű) állapotára. Mivel T1=310 K, T0=300K, a kelvin mértékegységet (az egyszerűség kedvéért) elhagyva felírhatjuk, hogy
U2R=εσA(3104-3004),U223R=εσ23A(T4-3004).
A fenti egyenletek hányadosát képezve:
32=23(T4-3004)(3104-3004),
ahonnan a keresett hőmérséklet:
T=9(3104-3004)4+30044321K48C.

 
Megjegyzés. A kétféle megoldás eredménye ‐ jóllehet a hozzájuk tartozó gondolatmenet fizikai tartalma lényegesen különböző ‐ gyakorlatilag megegyezik. Ennek az a magyarázata, hogy viszonylag kicsiny hőmérsékletkülönbségek esetén a hősugárzás teljesítménye is ‐ jó közelítéssel ‐ a hőmérsékletkülönbség első hatványával arányos, éppen úgy, mint a hővezetéssel leadott teljesítmény. Emiatt kapjuk gyakorlatilag ugyanazt az eredményt, ha csak a sugárzással vagy csak a hővezetéssel számolunk, illetve ha mindkettőt (akármilyen arányban keverve) figyelembe vesszük.