Feladat: C.1286 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Farkas Dóra 
Füzet: 2015/szeptember, 339 - 340. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Harmadfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Algebrai átalakítások, C gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2015/március: C.1286

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Megoldás. Az első egyenletet alakítva: y2=x(x-1)(x-2). A bal oldal nemnegatív, tehát a jobb oldal is: x[0;1][2;+[. A második egyenletből ugyanígy y[0;1][2;+[.
Vonjuk ki egymásból a két egyenletet:
y2-x2=x3-y3-3x2+3y2+2x-2y.
Rendezzük, majd bontsuk szorzattá a jobb oldalt:
0=x3-y3-2x2+2y2+2x-2y,0=(x-y)(x2+xy+y2)-2(x-y)(x+y)+2(x-y),0=(x-y)(x2+xy+y2-2x-2y+2),0=(x-y)[(x-1)2+(y-1)2+xy].

Egy szorzat akkor 0, ha egyik tényezője 0.
I. eset: x-y=0. Ekkor x=y, és az eredeti egyenletek alapján:
x2=x3-3x2+2x,amiből0=x3-4x2+2x=x(x2-4x+2).

Ebből x1=y1=0, illetve
x2,3=4±16-82=2±2.
Vagyis x2=y2=2-2 és x3=y3=2+2.
II. eset: (x-1)2+(y-1)2+xy=0. Tudjuk, hogy (x-1)20, (y-1)20 és mivel x és y is nemnegatív, ezért xy0. A három összege csak akkor lehet 0, ha mindhárom tag 0. Az első két tagból x=y=0, ám ekkor xy=10.
Ebben az esetben nem kaptunk megoldást.
 
Megjegyzések. 1. Sokan azt írták, hogy mivel a két egyenlet szimmetrikus, ezért x=y. Ez nem feltétlenül igaz. Lásd pl. Ábrahám Gábor: Az f-1(x)=f(x) típusú egyenletekről, avagy az írástudók felelőssége és egyéb érdekességek c. cikkét (KöMaL, 2010. december, és www.komal.hu/cikkek/abraham/abraham.h.shtml).
2. A szorzattá bontás után többen x-re rendezték a második tényezőt, majd felírták a megoldóképletet: x2+(y-2)x+(y2-2y+2)=0, amiből
x=-y+2±(y-2)2-4(y2-2y+2)2=-y+2±-3y2+4y-42.
A gyökjel alatti kifejezés diszkriminánsa D=16-48<0, ezért ekkor nincs megoldás.
3. Azt, hogy x és y nem lehet negatív, többen úgy látták be, hogy ha pl. x<0, akkor x3<0, -3x2<0 és 2x<0, így ezek összege is negatív lenne, ám y20 miatt ez nem lehetséges.