A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Jelöljük az ingák hosszát -lel, a testek tömegét -mel és -mel. Feltételezzük, hogy mindkét golyó mérete sokkal kisebb, mint a fonalak hossza, emiatt a matematikai inga közelítés alkalmazható. Az esetben a testek ugyanabban a függőleges síkban mozognak. Mivel az ütközési pontig mindkét test távolsággal kerül mélyebbre, a sebességük az ütközés előtt (az energiamegmaradás törvénye szerint) a rugalmatlan ütközés után pedig (a lendületmegmaradás törvénye alapján) lesz (1. ábra).
1. ábra Ekkora kezdősebességgel a két összetapadt test magasra emelkedik, ahonnan a legnagyobb kilendülésük szöge | |
A esetben a kitérített ingák mozgásának és síkja nem esik egybe, hanem valamekkora szöget zár be egymással (2. ábra). Mivel az ingák kezdeti kitérítése volt, az egyenlő szárú háromszög szárainak hossza: Másrészt a kitérített ingák fonalai egymással is -os szöget zárnak be, így egyenlő oldalú háromszög, tehát . Az háromszögre felírható koszinusztételből következik, hogy | |
2. ábra Mindkét golyó nagyságú, egymással szöget bezáró sebességgel érkezik a felfüggesztési pont alá, ott rugalmatlanul ütköznek, majd egy közös, nagyságú sebességgel mozognak tovább. A lendületmegmaradás törvénye szerint a közös sebesség és komponense (a 2. ábrán látható koordináta-rendszerben): | | a nagysága pedig: | | A két test kezdősebessége és a legnagyobb kilendülésük szöge között fennáll, hogy vagyis | |
|
|