Feladat: 4774. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Asztalos Bogdán ,  Balogh Menyhért ,  Bekes Nándor ,  Blum Balázs ,  Forrai Botond ,  Jakus Balázs István ,  Sal Kristóf ,  Szépfalvi Bálint ,  Tomcsányi Gergely ,  Vígh Máté 
Füzet: 2016/április, 240 - 242. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Kényszerrezgés
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2015/november: 4774. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. A rúd és a függőleges szögének időbeli változását a
θ(t)=θ0sinωt
függvénnyel adhatjuk meg, ahol ω=2πf az f frekvenciájú rezgés körfrekvenciája. A rúd pillanatnyi szögsebessége:
Ω(t)=θ0ωcosωt.
(Ez a képlet az egydimenziós rezgőmozgás út-idő és sebesség-idő képleteivel való összehasonlításból is megkapható, vagy a θ(t) függvény deriváltjaként származtatható.)
Tételezzük fel, hogy a gyöngy már egy kicsit felemelkedett az ütközőről, az tehát már nem fejt ki rá erőt. Üljünk rá ‐ képzeletben ‐ az irányát harmonikus rezgőmozgás szerint változtató rúdra, és számítsuk ki a gyöngyszemre ható rúdirányú erőt (annak átlagos értékét) ebben a (gyorsuló!) koordináta-rendszerben!
A nehézségi erő rúdirányú komponense
F1(t)=-mgcosθ(t)-mg.
(Kihasználtuk, hogy |θ(t)|θ01 miatt cosθ(t)1.)
Elhanyagolható súrlódás esetén a rúd nem fejthet ki rúdirányú erőt a gyöngyszemre. Fellép viszont egy rúdirányú tehetetlenségi erő: a gyöngyszemre ható ,,centrifugális erő'':
F2(t)=mrΩ2=mrθ02ω2cos2ωt,
ahol rd a gyöngyszem pillanatnyi távolsága a rúd alsó végétől. Ennek az ‐ időben változó nagyságú ‐ erőnek az átlagértéke (egy periódusra vett időátlaga):
F2=1T0TF2(t)dt=12mrθ02ω2.
(Feltételeztük, hogy r(t) csak lassan változik, emiatt egy-egy rezgés ideje alatt r állandónak tekinthető.) Ha az eredő erő (a rúd ,,felső'' vége felé mutató irányt tekintve pozitívnak) nagyobb, mint nulla, akkor a gyöngy lerepül a rúdról. Ha
F=F1+F2=12mrθ02ω2-mg>0,
vagyis
f>2π2grΘ02>2π2gdΘ02
teljesül, akkor r növekedni kezd, emiatt az eredő átlagerő még nagyobbá válik, tehát a gyöngy valóban lerepül a rúdról.
 
II. megoldás. A feladat a talajhoz rögzített (inercia-)rendszerből nézve is megoldató. Írjuk fel a gyöngyre ható eredő erő függőleges komponensét az idő függvényében, és képezzük ennek időbeli átlagát! A kis amplitúdójú harmonikus rezgőmozgást végzó gyöngy mozgásegyenletéből leolvashatjuk, hogy (az ütközőtől már kicsit eltávolodott) gyöngyre ható (a rúd által kifejtett) kényszererő függőlegesen felfelé mutató komponense
F(t)=mθ02ω2dsin2(ωt).
Ha ennek egy periódusra vett átlagértéke nagyobb, mint mg, akkor a gyöngy lerepül. Mivel sin2(ωt) átlagértéke 1/2 (lásd pl. a váltóáram effektív értékénél alkalmazott gondolatmenetet), a lerepülés feltétele:
f>12π2gθ02d.

 
Megjegyzés. Többen így érveltek: a gyöngy lerepülésének feltétele, hogy a pályájának tetőpontján éppen elváljon az ütközőtől. Az ebből a feltételből kapható naiv
f>12πgθ02d=fnaiv
egyenlőtlenség azonban ‐ mint az a részletes számításból látható ‐ hibás! Mindaddig, amíg
fnaiv<f<2fnaiv,
a gyöngy csak egy rövid időre távolodik el az ütközőtől, de utána visszaesik rá, így csak ,,pattog'' a gyöngy az ütközőn, de nem repül le a rúdról.