Feladat: 4767. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bekes Nándor ,  Gnädig Péter ,  Nagy Kartal 
Füzet: 2016/április, 236 - 239. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Egyéb (KöMaL pontverseny is), Egyéb folyadék- és gázáramlás, Hajítások
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2015/október: 4767. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. A kiáramló vízsugarak burkolófelülete a henger tengelyére nézve forgásszimmetrikus felület. Tekintsük ennek a felületnek egy, a henger tengelyére illeszkedő síkmetszetét (1. ábra), és használjuk az ábrán látható koordináta-rendszert!


 

1. ábra
 

Keressünk összefüggést egy adott H-h magasságból kiinduló vízsugár tetszőleges P pontjának (x,y) koordinátái között! Ehhez vizsgáljuk a vízsugár mozgását a P pontig! A kiáramló víz egy kicsiny darabkájának (,,vízcseppjének'') kezdősebessége a Torricelli-féle kiáramlási törvény szerint: v=2gh, a P pontig tehát ez a vízcsepp
t=x2gh
idő alatt érkezik el. Ennyi idő alatt a vízcsepp függőleges irányban g2t2 távolságnyit esik, tehát a P pontban
y=H-h-g2t2=H-h-g2x22gh,
így a P pont derékszögű koordinátái között fennáll az
x2=4h(H-h-y)
összefüggés.
Keressük meg ezek után egy adott y0 magasságban azt a pontot, amelyhez tartozó vízsugaraknak megfelelő x koordináta a lehető legnagyobb. A maximális x=x0 megadja a burkolófelület y=y0-lal jellemzett S pontjának másik koordinátáját. Teljes négyzetté alakítással:
x2=4h(H-h-y0)-[2h-(H-y0)]2+(H-y0)2(H-y0)2x02,
vagyis H-y0=x0.
A burkolófelület (az ábrán szaggatott vonallal jelölt) alkotójának egyenlete ezek szerint x+y=H. Az alkotók tehát 45-os szöget zárnak be a vízszintes talajjal, és az alkotók együttesen csonkakúpot formáznak. A csonkakúp fedőkörének sugara a henger r sugarával egyezik meg, az alapkörének sugara pedig r+H.
 
II. megoldás. Az I. megoldás jelöléseit használva a víz felszínétől h távolságban lévő lyukból kiinduló vízsugár egyenlete:
H-y=x24h+h.
Alkalmazzuk a számtani és mértani közepekre vonatkozó egyenlőtlenséget:
x24h+h2x24hh=x.
A vízsugarak által elért pontokra tehát fennáll a H-yx egyenlőtlenség. A vízsugarak burkolófelülete ezek szerint egy olyan csonkakúp, amelynek alkotói 45-os szöget zárnak be a vízszintessel, felső körlapja pedig éppen a víz felszínének magasságában van, és a mérete is megegyezik a vízfelszín átmérőjével.
 
III. megoldás. Tekintsük a 2. ábrán látható A pontnál lévő lyukon kiáramló vízsugarat, amelyik (a tömegpontok vízszintes hajításának parabolapályájához hasonlóan) parabola alakú ívet rajzol ki. Keressük meg ezen parabola fókuszpontját és vezéregyenesét!


 

2. ábra
 

A kiáramlás v0 sebessége megegyezik azzal a sebességgel, amekkorával egy szabadon eső test OA=h távolság megtétele után rendelkezne. (Ez az energiamegmaradás törvényéből következik, hiszen egy kicsiny Δm tömegű vízmennyiség kifolyásakor a maradék víz helyzeti energiája éppen annyival csökken, mintha a Δm tömeg a víz felszínétől a kiáramlási nyílásig süllyedt volna le, és a helyzeti energia csökkenése fedezi a kiáramló víz mozgási energiáját. Az energiamegmaradás ezen esetét fogalmazza meg a Torricelli-törvény, általánosabban pedig a Bernoulli-törvény, mindkettő szerint v0=2gh.)
Ismert (lásd pl. a P. 4565. feladat megoldását a KöMaL 2014. évi 2. számában), hogy egy adott A pontból adott kezdősebességgel elhajított testek parabolapályájának fókuszpontja és az A pont távolsága nem függ a kezdősebesség irányától. Ha a vízsugár nem vízszintesen, hanem függőlegesen felfelé indulna el az A pontból, akkor (a súrlódási veszteségeket elhanyagolva) éppen az O pontig, tehát a víz felszínéig emelkedne. Ez a (függőleges és egyenes) pálya olyan elfajult parabolának tekinthető, amelynek fókuszpontja O, tehát OA=h távol van a kiindulási ponttól.
A vízsugár tényleges (vízszintesen induló) pályája olyan parabola, amelynek F fókuszpontja ‐ a szimmetria és a hivatkozott tulajdonság miatt ‐ éppen az A pont alatt, attól h távolságban található. A parabola szimmetriatengelye függőleges, vezéregyenese (e) tehát vízszintes, és A-tól AF=h távol helyezkedik el.
A parabolaív tetszőleges P pontjára fennáll, hogy FP=PC (ez a parabola geometriai definíciójából következik), és nyilván teljesül, hogy FPBP (ahol BP pont merőleges vetülete a henger palástján). Az egyenlőtlenség annál az S pontnál válik egyenlőséggé, amelyik a parabola F fókuszpontjával azonos magasságban található.
Megállapíthatjuk, hogy a különböző magasságban lévő lyukakból kiinduló vízsugarak minden pontja az O pontból induló, 45 meredekségű (az ábrán szaggatott vonallal jelölt) f egyenes alatt (vagy esetleg éppen azon rajta) található. A vízsugarak burkolófelülete tehát az f egyenes megforgatásával kapható csonkakúp.
 

Megjegyzés. A megoldás során feltételeztük, hogy a mérőhenger egy vízszintes asztalon áll, és emiatt a vízsugarak ívét csak az asztal fölötti térrészben vizsgáltuk. A burkolófelület teljes csonkakúpját már a mérőhenger felső felén lévő (hH/2-vel jellemezhető) lyukakból kiáramló víz kirajzolja, a henger alsó felén lévő lyukakat akár el is hagyhatjuk.
Több versenyző is vizsgálta a mérőhenger alaplapja alá kerülő vízsugarakat. (Ilyen vízsugarak például úgy jöhetnek létre, hogy a mérőhengert egy vékony, függőleges rúd tetejére erősítjük.) Megállapították, hogy a burkolófelület ilyenkor egy csonkakúpból és egy ahhoz illeszkedő forgásparaboloidból tevődik össze, az utóbbit a henger legaljánál kifolyó vízsugarak hozzák létre.