| 
  
    | A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A kiáramló vízsugarak burkolófelülete a henger tengelyére nézve forgásszimmetrikus felület. Tekintsük ennek a felületnek egy, a henger tengelyére illeszkedő síkmetszetét (1. ábra), és használjuk az ábrán látható koordináta-rendszert!
 
   1. ábra  Keressünk összefüggést egy adott  magasságból kiinduló vízsugár tetszőleges  pontjának  koordinátái között! Ehhez vizsgáljuk a vízsugár mozgását a  pontig! A kiáramló víz egy kicsiny darabkájának (,,vízcseppjének'') kezdősebessége a Torricelli-féle kiáramlási törvény szerint: , a  pontig tehát ez a vízcsepp  idő alatt érkezik el. Ennyi idő alatt a vízcsepp függőleges irányban  távolságnyit esik, tehát a  pontban  így a  pont derékszögű koordinátái között fennáll az  összefüggés.
 Keressük meg ezek után egy adott  magasságban azt a pontot, amelyhez tartozó vízsugaraknak megfelelő  koordináta a lehető legnagyobb. A maximális  megadja a burkolófelület -lal jellemzett  pontjának másik koordinátáját. Teljes négyzetté alakítással:
 vagyis .|  |  | 
 A burkolófelület (az ábrán szaggatott vonallal jelölt) alkotójának egyenlete ezek szerint . Az alkotók tehát -os szöget zárnak be a vízszintes talajjal, és az alkotók együttesen csonkakúpot formáznak. A csonkakúp fedőkörének sugara a henger  sugarával egyezik meg, az alapkörének sugara pedig .
 
  II. megoldás. Az I. megoldás jelöléseit használva a víz felszínétől  távolságban lévő lyukból kiinduló vízsugár egyenlete:  Alkalmazzuk a számtani és mértani közepekre vonatkozó egyenlőtlenséget:  A vízsugarak által elért pontokra tehát fennáll a  egyenlőtlenség. A vízsugarak burkolófelülete ezek szerint egy olyan csonkakúp, amelynek alkotói -os szöget zárnak be a vízszintessel, felső körlapja pedig éppen a víz felszínének magasságában van, és a mérete is megegyezik a vízfelszín átmérőjével. 
  III. megoldás. Tekintsük a 2. ábrán látható  pontnál lévő lyukon kiáramló vízsugarat, amelyik (a tömegpontok vízszintes hajításának parabolapályájához hasonlóan) parabola alakú ívet rajzol ki. Keressük meg ezen parabola fókuszpontját és vezéregyenesét! 
 
   2. ábra  A kiáramlás  sebessége megegyezik azzal a sebességgel, amekkorával egy szabadon eső test  távolság megtétele után rendelkezne. (Ez az energiamegmaradás törvényéből következik, hiszen egy kicsiny  tömegű vízmennyiség kifolyásakor a maradék víz helyzeti energiája éppen annyival csökken, mintha a  tömeg a víz felszínétől a kiáramlási nyílásig süllyedt volna le, és a helyzeti energia csökkenése fedezi a kiáramló víz mozgási energiáját. Az energiamegmaradás ezen esetét fogalmazza meg a Torricelli-törvény, általánosabban pedig a Bernoulli-törvény, mindkettő szerint .)
 Ismert (lásd pl. a P. 4565. feladat megoldását a KöMaL 2014. évi 2. számában), hogy egy adott  pontból adott kezdősebességgel elhajított testek parabolapályájának fókuszpontja és az  pont távolsága nem függ a kezdősebesség irányától. Ha a vízsugár nem vízszintesen, hanem függőlegesen felfelé indulna el az  pontból, akkor (a súrlódási veszteségeket elhanyagolva) éppen az  pontig, tehát a víz felszínéig emelkedne. Ez a (függőleges és egyenes) pálya olyan elfajult parabolának tekinthető, amelynek fókuszpontja , tehát  távol van a kiindulási ponttól.
 A vízsugár tényleges (vízszintesen induló) pályája olyan parabola, amelynek  fókuszpontja ‐ a szimmetria és a hivatkozott tulajdonság miatt ‐ éppen az  pont alatt, attól  távolságban található. A parabola szimmetriatengelye függőleges, vezéregyenese  tehát vízszintes, és -tól  távol helyezkedik el.
 A parabolaív tetszőleges  pontjára fennáll, hogy  (ez a parabola geometriai definíciójából következik), és nyilván teljesül, hogy  (ahol  a  pont merőleges vetülete a henger palástján). Az egyenlőtlenség annál az  pontnál válik egyenlőséggé, amelyik a parabola  fókuszpontjával azonos magasságban található.
 Megállapíthatjuk, hogy a különböző magasságban lévő lyukakból kiinduló vízsugarak minden pontja az  pontból induló,  meredekségű (az ábrán szaggatott vonallal jelölt)  egyenes alatt (vagy esetleg éppen azon rajta) található. A vízsugarak burkolófelülete tehát az  egyenes megforgatásával kapható csonkakúp.
 
   Megjegyzés. A megoldás során feltételeztük, hogy a mérőhenger egy vízszintes asztalon áll, és emiatt a vízsugarak ívét csak az asztal fölötti térrészben vizsgáltuk. A burkolófelület teljes csonkakúpját már a mérőhenger felső felén lévő (-vel jellemezhető) lyukakból kiáramló víz kirajzolja, a henger alsó felén lévő lyukakat akár el is hagyhatjuk.
 Több versenyző is vizsgálta a mérőhenger alaplapja alá kerülő vízsugarakat. (Ilyen vízsugarak például úgy jöhetnek létre, hogy a mérőhengert egy vékony, függőleges rúd tetejére erősítjük.) Megállapították, hogy a burkolófelület ilyenkor egy csonkakúpból és egy ahhoz illeszkedő forgásparaboloidból tevődik össze, az utóbbit a henger legaljánál kifolyó vízsugarak hozzák létre.
 
 |  |