A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A kiáramló vízsugarak burkolófelülete a henger tengelyére nézve forgásszimmetrikus felület. Tekintsük ennek a felületnek egy, a henger tengelyére illeszkedő síkmetszetét (1. ábra), és használjuk az ábrán látható koordináta-rendszert!
1. ábra Keressünk összefüggést egy adott magasságból kiinduló vízsugár tetszőleges pontjának koordinátái között! Ehhez vizsgáljuk a vízsugár mozgását a pontig! A kiáramló víz egy kicsiny darabkájának (,,vízcseppjének'') kezdősebessége a Torricelli-féle kiáramlási törvény szerint: , a pontig tehát ez a vízcsepp idő alatt érkezik el. Ennyi idő alatt a vízcsepp függőleges irányban távolságnyit esik, tehát a pontban így a pont derékszögű koordinátái között fennáll az összefüggés. Keressük meg ezek után egy adott magasságban azt a pontot, amelyhez tartozó vízsugaraknak megfelelő koordináta a lehető legnagyobb. A maximális megadja a burkolófelület -lal jellemzett pontjának másik koordinátáját. Teljes négyzetté alakítással: | | vagyis . A burkolófelület (az ábrán szaggatott vonallal jelölt) alkotójának egyenlete ezek szerint . Az alkotók tehát -os szöget zárnak be a vízszintes talajjal, és az alkotók együttesen csonkakúpot formáznak. A csonkakúp fedőkörének sugara a henger sugarával egyezik meg, az alapkörének sugara pedig .
II. megoldás. Az I. megoldás jelöléseit használva a víz felszínétől távolságban lévő lyukból kiinduló vízsugár egyenlete: Alkalmazzuk a számtani és mértani közepekre vonatkozó egyenlőtlenséget: A vízsugarak által elért pontokra tehát fennáll a egyenlőtlenség. A vízsugarak burkolófelülete ezek szerint egy olyan csonkakúp, amelynek alkotói -os szöget zárnak be a vízszintessel, felső körlapja pedig éppen a víz felszínének magasságában van, és a mérete is megegyezik a vízfelszín átmérőjével.
III. megoldás. Tekintsük a 2. ábrán látható pontnál lévő lyukon kiáramló vízsugarat, amelyik (a tömegpontok vízszintes hajításának parabolapályájához hasonlóan) parabola alakú ívet rajzol ki. Keressük meg ezen parabola fókuszpontját és vezéregyenesét!
2. ábra A kiáramlás sebessége megegyezik azzal a sebességgel, amekkorával egy szabadon eső test távolság megtétele után rendelkezne. (Ez az energiamegmaradás törvényéből következik, hiszen egy kicsiny tömegű vízmennyiség kifolyásakor a maradék víz helyzeti energiája éppen annyival csökken, mintha a tömeg a víz felszínétől a kiáramlási nyílásig süllyedt volna le, és a helyzeti energia csökkenése fedezi a kiáramló víz mozgási energiáját. Az energiamegmaradás ezen esetét fogalmazza meg a Torricelli-törvény, általánosabban pedig a Bernoulli-törvény, mindkettő szerint .) Ismert (lásd pl. a P. 4565. feladat megoldását a KöMaL 2014. évi 2. számában), hogy egy adott pontból adott kezdősebességgel elhajított testek parabolapályájának fókuszpontja és az pont távolsága nem függ a kezdősebesség irányától. Ha a vízsugár nem vízszintesen, hanem függőlegesen felfelé indulna el az pontból, akkor (a súrlódási veszteségeket elhanyagolva) éppen az pontig, tehát a víz felszínéig emelkedne. Ez a (függőleges és egyenes) pálya olyan elfajult parabolának tekinthető, amelynek fókuszpontja , tehát távol van a kiindulási ponttól. A vízsugár tényleges (vízszintesen induló) pályája olyan parabola, amelynek fókuszpontja ‐ a szimmetria és a hivatkozott tulajdonság miatt ‐ éppen az pont alatt, attól távolságban található. A parabola szimmetriatengelye függőleges, vezéregyenese tehát vízszintes, és -tól távol helyezkedik el. A parabolaív tetszőleges pontjára fennáll, hogy (ez a parabola geometriai definíciójából következik), és nyilván teljesül, hogy (ahol a pont merőleges vetülete a henger palástján). Az egyenlőtlenség annál az pontnál válik egyenlőséggé, amelyik a parabola fókuszpontjával azonos magasságban található. Megállapíthatjuk, hogy a különböző magasságban lévő lyukakból kiinduló vízsugarak minden pontja az pontból induló, meredekségű (az ábrán szaggatott vonallal jelölt) egyenes alatt (vagy esetleg éppen azon rajta) található. A vízsugarak burkolófelülete tehát az egyenes megforgatásával kapható csonkakúp.
Megjegyzés. A megoldás során feltételeztük, hogy a mérőhenger egy vízszintes asztalon áll, és emiatt a vízsugarak ívét csak az asztal fölötti térrészben vizsgáltuk. A burkolófelület teljes csonkakúpját már a mérőhenger felső felén lévő (-vel jellemezhető) lyukakból kiáramló víz kirajzolja, a henger alsó felén lévő lyukakat akár el is hagyhatjuk. Több versenyző is vizsgálta a mérőhenger alaplapja alá kerülő vízsugarakat. (Ilyen vízsugarak például úgy jöhetnek létre, hogy a mérőhengert egy vékony, függőleges rúd tetejére erősítjük.) Megállapították, hogy a burkolófelület ilyenkor egy csonkakúpból és egy ahhoz illeszkedő forgásparaboloidból tevődik össze, az utóbbit a henger legaljánál kifolyó vízsugarak hozzák létre.
|
|