A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Fehér Zsombor megoldása. Legyen . Ekkor az feltétel azt mondja ki, hogy , a feltétel pedig azt, hogy a számok mind különbözőek. Megmutatjuk, hogy a sorozat véges sok kivétellel minden pozitív egész számot felvesz. Tegyük fel ugyanis, hogy legalább 2016-ot nem vesz fel, és legyen egy olyan pozitív egész, ami nagyobb ennél a 2016 számnál. Ekkor az feltétel alapján a halmaz minden eleme az intervallumba esik, és mivel szerint különböző elemről van szó, ezért ebből az intervallumból éppen 2015 pozitív egész számot nem vesz fel. Azonban feltevésünk szerint az ennél bővebb halmaz legalább 2016 darab -nél kisebb pozitív egész számot nem vesz fel, ami pedig ellentmondás. A feladatnak megfelelő számot válasszuk meg annyinak, amennyi a sorozat által fel nem vett pozitív egészek száma, pedig legyen egy olyan szám, ami nagyobb ennél a darab kimaradó számnál. A fenti gondolatmenetből az is látható, hogy . Az , pozitív egészekre a továbbiakban feltesszük, hogy . A feladatunk lényegében az, hogy egy kifejezést megfelelő korlátok közé szorítsunk, ami nyilván ugyanaz, mint megfelelő korlátok közé szorítása. Tudjuk, hogy minden eleme az intervallumba esik, és mivel ezen intervallum egész számából van az előző halmazban, ezért 2014 egész szám marad ki. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a 2014 számot: ki fog derülni, hogy közülük darab az intervallum ,,elején'', pedig a ,,végén'' helyezkedik el. Mivel a halmaz darab egész számot nem vesz fel az intervallumból, ezért a halmaz számot nem vesz fel -ből. Ez alapján azt jelenti, hogy a halmaz számot nem vesz fel -ből. Mivel azonban , ezért ezen számot is felveszi valahol a sorozat, csak még előtt. Így ez a szám mindegyike olyan , melyre , így alapján ezek a számok mind az intervallumba esnek. Tehát azon 2014 egész közül, melyek az intervallumban benne vannak, de a halmazban nem, darab az halmazban van, a maradék darab pedig szükségképpen a halmazban. Ezen szám mindegyike legalább , így ezek az intervallumba esnek. Ezen a ponton álljunk meg egy pillanatra, és vegyük észre, hogy a feladat megoldásával lényegében készen vagyunk. Csak az alapján, hogy a 2014 kimaradó szám valahol az intervallumban van, még nem tudnánk pontos becslést mondani, hiszen -et kicsivel megváltoztatva az egyik kimaradó szám szabadon ,,átugorhatna'' az intervallum elejéről a végére, ezzel nagy ( nagyságrendű) változást eredményezve. De azáltal, hogy a 2014 kimaradó szám közül mindig van az intervallum elején, és a végén (ahol a egy univerzális paramétere a sorozatnak!), ilyen ugrások nem történhetnek meg, csak az intervallum szélein lévő rövid (2014 hosszú) intervallumok belsejében mozoghatnak a kimaradó számok. Így lehetséges az, hogy , -től független, nagyságrendű becslést fogunk tudni mondani. Nem maradt más hátra, minthogy kiszámoljuk a 2014 kimaradó szám összegének lehetséges legkisebb és legnagyobb értékét, majd ezt visszavezessük a feladatbeli összegre. Tudjuk, hogy a 2014 szám felbontható valahogy egy és egy elemű csoportra, melyek elemei rendre az , illetve az intervallumból valók. (Előfordulhat, hogy ez a két intervallum átfedi egymást, de ez nem okoz gondot.) Mivel a számok különbözőek, ezért a 2014 szám összege legalább
legfeljebb pedig
Ha jelöli az előbbi 2014 kimaradó szám összegét, akkor a feladatban szereplő összeg így írható:
A becslést alkalmazva, a kifejezések egyszerűsítése után végül a következőt kapjuk: | | Így tehát valóban, | |
|