Feladat: 2015. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 22. feladata Korcsoport: - Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Williams Kada 
Füzet: 2015/október, 391 - 393. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nemzetközi Matematikai Diákolimpia, Különleges függvények
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2015/szeptember: 2015. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 22. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Williams Kada megoldása. Mindenekelőtt keressük meg (1) lineáris megoldásait, vagyis az f(x)=ax+b alakúakat! Beírva (1)-be, majd kibontva és átrendezve:
a(x+a(x+y)+b)+b+axy+b=x+a(x+y)+b+y(ax+b),(a2-1)x+(a2-a-b)y+(ab+b)=0.(*)


Meggondolható, hogy ez éppen akkor állhat fenn minden x, y-ra, hogyha (*)-ban mindhárom együttható nulla, ami csak akkor lehet igaz, ha (a,b)=(1,0) vagy (-1,2), azaz f(x)=x vagy f(x)=2-x. Ennek a meggondolása nem tartozik a megoldáshoz, viszont ebből sejthető meg, hogy ez a kettő lesz (1)-nek az összes megoldása. Jól látható, hogy ezeknél (*) együtthatói tényleg mind nullák lesznek, vagyis hogy f(x)=x és f(x)=2-x valóban megoldása (1)-nek.
Helyettesítsünk x=0-t, majd pedig y=1-et (1)-be, nyerjük:
f(f(y))+f(0)=f(y)+yf(0),(2)f(x+f(x+1))=x+f(x+1).(3)

Kezdésképpen könnyű megtalálni f(0) lehetséges értékeit: írjunk (2)-be előbb y=0-t: f(f(0))=0 adódik, amiért (2)-be most y=f(0)-t helyettesítve
f(f(f(0)))+f(0)=f(f(0))+f(0)2,
azaz 2f(0)=f(0)2 adódik, ahonnan f(0)=2 vagy f(0)=0.
1. eset: f(0)=2, itt az f(x)=2-x megoldást várjuk.
Ez az eset egy trükkös észrevétellel elintézhető. Figyeljük meg ugyanis, hogy (3) szerint x+f(x+1) minden x-re fixpontja f-nek. Ellenben a megcélzott x2-x függvénynek csak az 1 a fixpontja. Ha belátnánk, hogy f(0)=2 esetén f-nek csak az 1 lehet fixpontja, abból következne, hogy x+f(x+1) fixpont lévén minden x-re, azonosan 1 kell legyen, vagyis f(x+1)=1-x minden x-re, azaz f(t)=2-t bármely t-re (t:=x+1).
Belátjuk tehát, hogy f(0)=2-re f(a)=a-ból a=1 következik. Ehhez (2)-t vegyük szemügyre, y=a-t helyettesítve: f(f(a))+2=f(a)+2a, a=1 adódik. Ez igazolja, hogy f(0)=2 esetén f(x)=2-x.
2. eset: f(0)=0, itt az f(x)=x megoldást várjuk.
Ezúttal bonyolultabban járunk el: azt vesszük észre, hogy ha (1)-be x, y helyett -x, -y-t helyettesítünk, azzal f(xy) ugyanúgy jelen marad, és ezért kiejthetjük:
f(xy)=-f(x+f(x+y))+(x+f(x+y))+yf(x)f(xy)=-f(-x+f(-x-y))+(-x+f(-x-y))-yf(-x).
Itt gyakran üti fel fejét x+y és ellentettje, kényelmesebb az y:=k-x jelölést használni:
-f(x+f(k))+(x+f(k))+(k-x)f(x)=(4)=-f(-x+f(-k))+(-x+f(-k))-(k-x)f(-x).


A megoldáshoz először meghatározunk néhány f(±k) értéket, majd pedig az adódó összefüggéseket összehasonlítjuk, amikből már némi munka árán kifejezhetjük f(x)-et.
Már tudjuk, hogy f(0)=0, írjunk hát (4)-be k=0-t, rögtön barátságosabb lesz:
-f(x)+x-xf(x)=-f(-x)-x+xf(-x),2x=(x+1)f(x)+(x-1)f(-x).(5)



Ha (3)-ba x=-1-et írunk, akkor f(0)=0 miatt f(-1)=-1 nyerhető, illetve (5)-be x=1-et írva, megkapjuk, hogy 2=2f(1), f(1)=1. Vagyis (4)-be már írhatunk k=1-et is:
-f(x+1)+(x+1)+(1-x)f(x)=-f(-x-1)-(x+1)-(1-x)f(-x).
Itt viszont (5) szerint -(1-x)f(-x) helyére 2x-(x+1)f(x) írható, vagyis
-f(x+1)+2(x+1)=(x-1)f(x)-f(-x-1)+2x-(x+1)f(x),2+2f(x)=f(x+1)-f(-x-1).
Ha ezt x helyett x-1-re írjuk fel, akkor
2+2f(x-1)=f(x)-f(-x)(6)
adódik.
Beszorozva (6)-ot (x-1)-gyel, majd hozzáadva (5)-öt:
2(x-1)+2(x-1)f(x-1)+2x=(x-1)f(x)+(x+1)f(x),(x-1)f(x-1)+(2x-1)=xf(x).(7)
Ezután (6)-ba x=-1-et írva, f(-2)=-2, majd pedig (6)-ba x=2-t írva, f(2)=2 nyerhető.
A befejezéshez írjunk (4)-be k=2-t:
-f(x+2)+(x+2)+(2-x)f(x)=-f(-x-2)+(-x-2)-(2-x)f(-x),
ahol f(x+2)-f(-x-2)=2+2f(x+1) érvényes (6) szerint, így
2(x+2)+(2-x)(f(x)+f(-x))=2+2f(x+1).

Beszorozva (x+1)-gyel, (7) miatt adódik:
2(x+2)(x+1)-(x-2)(x+1)(f(x)+f(-x))=2(x+1)+2(xf(x)+2x+1),2(x2+3x+2)-2(x+1)-2(2x+1)=(x2-x-2)(f(x)+f(-x))+2xf(x),2x2=(x2+x-2)f(x)+(x2-x-2)f(-x).



Ezt pedig (x-1)-gyel tovább szorozva és (5)-öt használva:
2x2(x-1)=(x-1)(x2+x-2)f(x)+(x2-x-2)(2x-(x+1)f(x)),2x2(x-1)-2x(x2-x-2)=[(x-1)(x2+x-2)-(x+1)(x2-x-2)]f(x),2x(x2-x-(x2-x-2))==[x((x2+x-2)-(x2-x-2))-((x2+x-2)+(x2-x-2))]f(x),4x=[x(2x)-(2x2-4)]f(x),


amiből már világos, hogy f(x)=x, bármely x-re.
Tehát két megoldásunk van: f(x)=x és f(x)=2-x, és ezeket már leellenőriztük.