Feladat: 2015. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 2. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Szabó Barnabás 
Füzet: 2015/október, 387 - 388. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nemzetközi Matematikai Diákolimpia, Prímtényezős felbontás, Indirekt bizonyítási mód, Exponenciális egyenletrendszerek
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2015/szeptember: 2015. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Szabó Barnabás megoldása. A szokásos módon v2(x) jelöli egy x pozitív egész prímfelbontásában a 2 hatványkitevőjét. A továbbiakban hivatkozás nélkül fel fogjuk használni azt az ismert állítást, mely szerint v2(x)>v2(y) esetén v2(x±y)=v2(y), és v2(x)=v2(y)=t esetén v2(x±y)t+1. Ha a=1, akkor ab-c és ac-b közül az egyik nem pozitív, így nem lehet 2-hatvány. Tehát a1, hasonlóan b,c1.
1. eset: minden változó páros. A szimmetria miatt feltehetjük, hogy v2(a)v2(b)v2(c)1. Ekkor v2(ab-c)=v2(c), de ab-c 2-hatvány, így ab-cc, azaz ab2c. A v2(ac-b)=v2(b) egyenlőségből kapjuk, hogy ac2b. A két egyenlőtlenséget összeszorozva nyerjük, hogy a2, de a1, így a=2. Ezt visszahelyettesítve kapjuk, hogy 2b2c és 2c2b, azaz b=c, viszont ekkor v2(bc-a)=v2(b2-2)=1, tehát b2-2=21 lesz, ahonnan b=c=2. Az első eset tehát az (a,b,c)=(2,2,2) számhármast adja, ami valóban megfelelő.
2. eset: egyik változó páratlan. Feltehető, hogy c lesz páratlan. Tegyük fel, hogy v2(a)v2(b), mondjuk v2(a)>v2(b). Ekkor a páros, tehát ab-c páratlan, azaz ab-c=1. Másrészt, v2(bc-a)=v2(b), így bc-a=2v2(b) osztója b-nek, bc-ab. Ekkor ab-1=cb+ab1+a, ahonnan a(b-1)2, így a=2 és b=2, ami ellentmond v2(a)>v2(b)-nek.
Tehát t=v2(a)=v2(b). Először tegyük fel, hogy t1. Ekkor 2|ab, így ab-c=1. A c-t behelyettesítve
bc-a=ab2-(a+b)=2x,ca-b=a2b-(a+b)=2y,
ahol feltehető, hogy xy. A kettőt kivonva, 2x(2y-x-1)=ab(a-b) adódik. Hogyha x=y, akkor a=b lesz, és a3-2a=a(a2-2)=2x. Mivel a páros, v2(a2-2)=1, így a2-2=21, a=2 adódik. Ebből kapjuk a (3,2,2) számhármast.
Ha x<y, akkor 2x(2y-x-1)=ab(a-b) miatt v2(ab(a-b))=x, de v2(a-b)t+1, így x3t+1. Ebből v2(ab2-(a+b))=x3t+1, de v2(ab2)=3t miatt v2(a+b)=3t. Másrészt 3t>t+1 miatt v2(a-b)=v2(2a-(a+b))=t+1, azaz x=v2(ab(a-b))=3t+1. Legyen ab2=23td és a+b=23te, ekkor az egyenletbe helyettesítve és 23t-vel osztva d-e=2, tehát de3, ezért ab23(a+b). Ebből b2 miatt a3b2a+3b34a+32, ahonnan a6. Ha a=2, akkor 2b26+3b, innen b=2 (hiszen v2(b)=1), innen ismét kapjuk a (3,2,2) számhármast. Hasonló vizsgálattal adódik, hogy a=4 esetén nincs megoldás, míg a=6 esetén kapjuk a (2,6,11) hármast.
Most azt az esetet vizsgáljuk, amikor t=0, azaz mindhárom szám páratlan. Legyen bc-a=2x, ca-b=2y, ab-c=2z. Feltehető, hogy xyz. Ekkor 2y(ab-c)-(ac-b)=(b-c)(a+1) és 2y(ab-c)+(ac-b)=(b+c)(a-1). Nyilván v2(b-c)=1 vagy v2(b+c)=1, innen a2y-1-1. Viszont (a+b)(c-1)=2x+2y2y+1, de a+b2y-1, tehát c5. c=5 esetén b=1 lenne, ami ellentmondás. Tehát csak c=3 lehetséges. Mivel b>1, így a<2y-1 tehát a=2y-1+1 vagy a=2y-1-1. Az előbbi esetből egyszerű számolás után ellentmondásra jutunk, míg az utóbbiból a (3,5,7) megoldást kapjuk, ami valóban jó. A megoldások tehát: (2,2,2), (3,2,2), (2,6,11) és (3,5,7) és persze ezek permutációi.