Feladat: 320. fizika mérési feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Szabó Attila 
Füzet: 2012/április, 246 - 249. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Mérési feladat, Mechanikai mérés
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2012/január: 320. fizika mérési feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Megoldás. A mérés eszközei: 4 db 1,5 literes üdítőspalack, csavarok, fogó, gázláng, vonalzó, tolómérő, alkoholos filctoll, stopperóra.
 
A mérés előkészítése. A méréshez 4 egyforma 1,5 literes üdítős palackot használtam (átmérője D=85±2 mm, magassága kb. 25 cm). A palackok alján gázlánggal felizzított csavarokkal olvasztottam lyukakat, ezek a csavar hőmérsékletének köszönhetően közel szabályos kör alakúak lettek: az egyes lyukak átmérői rendre d=2,5±0,1 mm, 3,4±0,1 mm, 4,6±0,1 mm és 5,5±0,1 mm. A lyukak körül csak kevés sorja jelent meg, ezeket is megpróbáltam eltávolítani.
A palackokat a lyukak elkészítése után néhány cm magasságban megtöltöttem vízzel, majd hagytam kiürülni a lyukon keresztül: ez meghatározza a lyuk magasságát, ahová H nullaszintjét kell igazítani. Itt alkoholos filccel megjelöltem a palackot, majd efölött cm-enként beosztottam a palack alsó részét, egészen addig, amíg a palack nyaka nem kezdett el szűkülni: az utolsó jelzés 18 cm-es magasságba került. A beosztások hibája kevesebb, mint 1 mm, ezt más hibaforrások mellett elhanyagolhatjuk.
 

A mérés menete. A palackot feltöltöttem teljes magasságban vízzel, majd a mosogató szélére állítottam, és hagytam a vizet kifolyni. Amikor a vízszint elérte az első (H0=18 cm-es) jelet, elindítottam a stopperórát, majd minden osztás elérésekor részidőt mértem. Minden palackkal ötször mértem, az adatok átlagával számoltam.
A H magasságig megtöltött palack kiürüléséhez szükséges T(H) időnek és a legfelső jelig feltöltött palack H magasságig történő t(H) kiürülési idejének összege együtt a teljesen feltöltött palack kiürülésének idejét (T(H0)=t(0)) adja: T(H)=t(0)-t(H). A mérés során a leírásból láthatóan t(H) értékeit mérjük 0H<H0 értékeire, ebből számítjuk T(H)-t. A vízszint egyes jelekhez való megérkezésére elég jól fel lehetett készülni, viszont a felületi feszültség miatt a palack szélén felkúszó vízszint megnehezítette a leolvasást. Mindezek alapján az időmérések hibáját kb. 0,2 ‐ 0,3 s-nak vehetünk, ez T legkisebb értékeitől eltekintve elhanyagolható.
 
A mért adatok d=2,5mm lyukméretnél:
 
H [cm]  t1 [s]  t2  [s]  t3  [s]  t4  [s]  t5  [s]t¯  [s]  T  [s]18    0,0    0,0    0,0    0,0    0,0    0,0    328,4    17  10,5  10,4  10,3  10,8  10,510,5317,9  16  21,3  21,5  21,2  21,621,421,4307,0  15  32,6  32,532,5  32,4  32,532,5295,9  14  43,7  43,6  43,7  43,7  44,243,8284,6  13  55,8  55,3  55,655,5  55,455,5272,9  12  67,5  67,5  67,5  67,5  67,967,6260,8  11  80,580,4  80,3  80,1  80,380,3248,1  10  93,3  93,3  93,4  93,5  93,493,4235,0  9  107,5  107,1  107,2  107,4  107,0107,2221,1  8  121,5  121,8  121,4  121,7  121,4121,6206,8  7  136,7  136,4  136,6136,9  136,7136,7191,7  6  152,9  153,1  152,8  152,8  152,9152,9175,5  5  170,2170,1  170,3  170,1  170,3170,2158,2  4  189,1  189,3  189,3  189,1  189,1189,2139,2  3  209,7  209,9  210,2  210,1  209,9210,0118,4  2  234,4  234,3  234,4  234,7  234,4234,493,9  1  265,2  264,9  265,1  264,8  265,4265,163,3  0  328,2  328,3  328,4  328,5  328,5328,40,0
 

Hasonló táblázatot készítettem a többi lyukátmérőhöz tartozó mérési adatokból is. (Ezeket terjedelmi okokból nem közöljük. A szerk.)
 
A mért adatok feldolgozása. A mérés során a H0=18 cm magasságig feltöltött üvegből H magasságig való kiürülés időtartamát, t(H)-t mérjük közvetlenül. A palack teljes kiürülési ideje t(0), így a H magasságból való kiürülés időtartama T(H)=t(0)-t(H) módon számolható. T kiszámítása előtt a t-re kapott adatokat átlagoltam, azokkal számoltam tovább. (Nyilvánvalóan ugyanezt az eredményt kapnánk akkor is, ha a két műveletet fordított sorrendben végezzük el.)
A Torricelli-törvény szerint a kifolyási sebesség nem függ a lyuk méretétől, csak a folyadékoszlop magasságától. Ebből az következik, hogy az egységnyi idő alatt kifolyó víz térfogata arányos a lyuk keresztmetszetével (az átmérő négyzetével), emiatt a kifolyási idő a keresztmetszettel fordítottan arányos. Az elméletből következő összefüggést a mérési adatok segítségével megerősíthetjük. A következő táblázat Td2 értékét tartalmazza (smm2 egységben) 5, 10 és 15 cm-es vízoszlopokra:
 
h  [cm]    2,5 mm    3,4 mm    4,6 mm    5,5 mm  5989  948  10601016  101470  1390  15401480  151850  1740  19301850
 

Az átmérő relatív hibája nagyságrendileg 140=2,5%, ezért a táblázat adatainak relatív hibája ennek kétszerese, kb. 5%. Ezen a hibahatáron belül a táblázat soraiban szereplő adatok azonosak, ebből az elméleti megfontolás helyességére következtethetünk. Érdekes megfigyelni, hogy a 3,4 mm-es lyukhoz mindig kisebb, a 4,6 mm-es lyukhoz nagyobb adat tartozik, mint az átlag: ezt lehet, hogy a d mérésénél elkövetett nagyobb hiba okozza.
A közölt információ szerint a palack kiürüléséhez szükséges idő felírható T=AHα alakban, és a feladat α meghatározása. Az összefüggés igazolására a mért adatokat a gnuplot program segítségével ábrázoltam, majd a megadott alakú görbét illesztettem rájuk. (Számítógép nélkül ez úgy oldható meg, hogy lnT-t ábrázoljuk lnH függvényében, majd a grafikonra egyenest illesztünk. Az α kitevő az egyenes meredekségéből olvasható le.)
Az adatokra valóban nagy pontossággal illeszthetők voltak ilyen alakú görbék, és az állandók és azok hibájának kiszámított értékei:
 
d [mm]  α   A [s m-α]2,5  0,5700±0,0002   872,7±0,4  3,4  0,5541±0,0003   430,7±0,3     4,6  0,5446±0,0005   256,0±0,3  5,5  0,539±0,001   169,3±0,4
 

A hatványkitevő értéke tehát 0,5 és 0,6 között mozog, kisebb lyukakra nagyobb az értéke. A kitevő elméleti értéke (az alább ismertetendő megfontolások szerint) 0,5; ennél a mért adatok határozottan nagyobbak. Ennek legvalószínűbb oka, amely a tendenciát is magyarázhatja, a lyukban áramló vízben fellépő belső súrlódás miatti energiaveszteség.
 
Kiegészítés: elméleti megfontolások. A Torricelli-törvény kiegészített alakja figyelembe veszi, hogy a lyuk körül kialakuló örvények felemésztik a mozgási energia egy részét: eszerint a kiömlési sebesség v=k2gh alakban adható meg, ahol k a lyuk kialakítására jellemző állandó. Felhasználva a víz térfogatának csökkenése és a kiáramlási sebesség közötti
-dVdt=-D2π4dhdt=d2π4v
összefüggést, valamint a Torricelli-törvény fenti alakját, a magasság csökkenése és az időtartamok közötti kapcsolatra a következő differenciálegyenlet adódik:
-D2kd22gdhh=dt,
aminek megoldásából
T=D2kd22gH
következik; a hatványkitevő elméleti értéke tehát 0,5. Mivel a mért értékek ehhez közel állnak, ezért megpróbálhatunk az adatokra ilyen, T=BH alakú görbét illeszteni. A B-re elméletileg kapott kifejezés alapján meghatározható k értéke is. Az alábbi táblázat ezeket a (mérési adatok alapján) számított értékeket tartalmazza:
 
d [mm]  B[s m-(1/2)]   k2,5  749,4±5,9   0,697±0,094  3,4  382,8±5,9   0,737±0,082     4,6  232,2±1,20,664±0,064  5,5  155,5±0,70,694±0,061
 

A (viszonylag magas) hibahatáron belül k értékei azonosak, ez a lyukak hasonló kialakítására utal; a k értékeiben megfigyelhető különbségek illeszkednek a Td2-nél megfigyelt szisztematikus eltérésekhez. k átlagértéke 0,70±0,038, ezt a vastag palacktalpba lyukasztott sima körlyukra jellemzőnek tekinthetjük.