A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Legyenek ennek a pontnak a háromszög , , oldalaitól mért távolságai rendre , , , a háromszög oldalai pedig , , . A , , háromszögek területének összege adja az egész háromszög területét, így: ahol a teljes háromszög területe. A számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenséget felírva -re, -ra és -re:
A bal oldal konstans, hiszen , , , mind állandók egy adott háromszög esetén, a jobb oldalon pedig a vizsgált szorzat áll. Így az akkor lesz a legnagyobb, ha a számtani-mértani középnél egyenlőség áll fenn. Ez pontosan akkor teljesül, ha vagyis a kis háromszögek területei megegyeznek, és ez a nagy háromszög területének harmada. Először belátjuk, hogy csak egy olyan pont létezhet a háromszög belsejében, amelyre ez igaz. Ugyanis például miatt a pontnak rajta kell lennie az -val párhuzamos, attól távolságra haladó egyenesen, és hasonlóan igaz ez a többi oldalra is. Viszont mivel az eredeti oldalak közül semelyik kettő nem párhuzamos, így a velük párhuzamos egyenesek közt se lesz két párhuzamos, tehát legfeljebb egy metszéspontjuk lehet. A háromszög súlyvonalairól tudjuk, hogy a háromszög területét hat egyenlő részre osztják, illetve a súlypontot a csúcsokkal összekötve három egyenlő területű háromszöget kapunk. Tehát a súlypontra lesz maximális az oldalaktól mért távolságok szorzata.
Megjegyzés. Ugyanezt a feladatot a fizika rovatban is kitűztük (P. 4648. feladat), megoldása ebben a számban az 52. oldalon található.
|
|