Feladat: B.4564 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Fekete Panna 
Füzet: 2014/december, 526 - 527. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Feladat, Kombinatorikus geometria síkban, Esetvizsgálat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2013/október: B.4564

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
Megoldás. A síkrészek számát úgy határozzuk meg, hogy egymás után, egyesével helyezzük el az egyeneseket és minden lépésnél meghatározzuk, hogy mennyivel nő a részek száma.
Ha mind az n egyenes párhuzamos, akkor n+1 részre osztják a síkot, mert kezdetben 1 rész van és minden egyes új egyenes elhelyezésekor 1-gyel nő a síkrészek száma.
Ha az egyenesek nem mind párhuzamosak, akkor van köztük kettő, amelyek metszik egymást. Feltehetjük, hogy először e két egyenest helyezzük el (az 1. ábrán e és f), ezek a síkot 4 részre osztják. Minden további egyenest e két egyenes közül legalább az egyik metsz, azaz a további egyenesek mindegyikét az első két egyenes legalább két részre vágja (1. ábra). Ezek a darabok kettéosztanak egy-egy régi síkrészt. Így minden további egyenes elhelyezésekor legalább 2-vel nő a síkrészek száma, vagyis az n egyenes legalább 4+2(n-2)=2n részre osztja a síkot. Tehát ha az egyenesek közt vannak nem párhuzamosak, akkor a részek száma nem lehet 2n-nél kevesebb. Ezzel a feladat állítását beláttuk.


 

1. ábra
 

 
Megjegyzések. 1. Ha az egyenesek mind átmennek egy ponton, akkor a síkrészek száma éppen 2n (2. ábra), tehát a feladatban szereplő felső becslés is éles.


 

2. ábra
 

2. A megoldásban szereplő gondolatmenettel (az egyenesek egymás utáni elhelyezésével) megmutatható, hogy n egyenes legfeljebb (n2+n+2)/2 részre osztja a síkot. A részek száma pontosan akkor ennyi, ha az egyenesek közül semelyik kettő nem párhuzamos és semelyik három nem megy át egy ponton.